Mi Az Az Osztatlan Képzés
Ebben a blokkban a következı elıadások hangzottak el, amelyeket szakmai vita is követett: • Fenntartható fejlıdés és vízi közlekedés • Hidraulikai modellezés és morfológiai vizsgálat a TEN-T projekt keretében • A folyószabályozás lehetıségei és korlátai • A hajózás és turizmus kapcsolata • A magyarországi Duna-szakasz mellékág-rendszere ökológiai rehabilitációjának követelményei és kilátásai, párhuzamosan a TEN-T hajózási projekt elırehaladásával; • A Straubing-Vilshofen szakasz hajózhatóságának javítása. 2 Kérdıív készítése, szétküldése A kérdıív elkészítése során törekedtünk arra, hogy a kérdések lefedjék azokat az igényeket, amelyek kielégítése összefügg a Duna hajózhatóságának javításával. Ennek a hajózás mellett fıbb témakörei: természetvédelem, mellékág-rehabilitáció, vízkárelhárítás (árvíz, belvíz), jóléti hasznosítások, ipari hasznosítási szándékok. A kérdések összeállítása során arra törekedtünk, hogy az adható válasz a tervezés számára egyértelmően kezelhetı legyen. A kérdıíves módszer mellett személyes egyeztetést, interjút készítettünk azokkal, akiknek véleménye lényeges a tervezés szempontjából.
A fentiek következménye, hogy Szappal szemben a nagyarányú kimosódás ismeretlen mennyiségő és szemszerkezető homokos kavicsanyagot juttatott a fımederbe, vándorló zátonyokat alkotva. A lassan lefelé mozgó és elnyúló zátonyok megosztották az áramlást és határozatlanná tették a sodorvonal vezetését, illetve számos gázlót hoztak létre. A dunacúni duzzasztás következtében nem érkezik számottevı görgetett hordalék a Szap alatti szakaszra. Az említett mozgó zátonyok Gönyő térségébe, illetve az alá jutottak. Teljesen új helyzetet teremthet egy nagyobb árhullám levonulása, amikor a cúni duzzasztást szüneteltetik, és a tározóban leülepedett hordalék egy része mozgásba kerül, fokozva a lebegtetett hordalék árvíz idején egyébként is megnövekedı töménységét. Ez esetben az árhullám jelentıs része a régi Duna medrébe kerülhet, és mozgásba hozhatja az elterelés óta páncélozódott durva kavics mederanyagot. Ilyenkor számottevı görgetett hordalékmennyiség juthat a Szap alatti folyószakaszra. 2 Korábbi folyamszabályozási és azzal összefüggı munkálatok értékelése A Duna folyam 1811 fkm alatti szakasza korábbi idıszakban is nehezen volt hajózható, elsıdlegesen a Szap térségében kialakult eséstörés miatt.
A hagyományos lámpákkal szemben ez a pulzálás nincs káros hatással a LED diódák élettartamára. Jelenleg a világon a hajóút kitőzı világító bóják legelterjedtebb fényforrása a szolár paneles világító egység. Mai kereskedelemben kapható korszerő egységek a speciális fejlesztésnek köszönhetıen a támasztott követelményeknek leginkább megfelelnek, megbízhatóan mőködnek és strapabíróak (6. 10 ábra). 6. 10 ábra: Korszerő kompakt szolár paneles világító egységek A hajózási szabályzatban a világító parti és úszó jelzıbóják villanási karakterisztikáját a fényjelzı technikát gyártó cég állítja be. A konkrét beállításon túl valamennyi világító egység 100-200 vagy ennél is több felhasználó által is kiválasztható és szabályozható karakterisztika beállítására is alkalmas. Az úszó bóják energiaforrása Világszerte a szolár energiát felhasználó világító egységeket gyártó cégek egész sora használ a kültéri világító rendszerekhez újratölthetı akkumulátort. Ezek közül legelterjedtebb a NiCd (nikkel-kadmium), a NiMH (nikkel fém hidrid), valamint ólomacid (savas) akkumulátorok.
4. A PARTI SZŐRÉSŐ VÍZBÁZISOK SZÁMBAVÉTELE A javasolt folyamszabályozási beavatkozások olyan munkálatokkal, változtatásokkal járnak, amelyek hatással lehetnek a Duna mentén üzemelı és a távlati vízbázisokra. Tekintettel a közüzemi ivóvízellátás stratégiai fontosságára, fontos feladat azon területek lehatárolása ahol a vízbázisok védelme és a tervezett folyószabályozási munkák vagy egyéb fejlesztések összeütközésbe kerülhetnek. Ezek meghatározásához részletesen fel kellett térképezni a nyilvántartásba vett, ismert üzemelı és távlati vízbázisokról rendelkezésre álló dokumentációkat. A különbözı korábbi programok keretében elvégzett állapotfelmérési, diagnosztikai munkák adatbázisát újra értékeltük a projekt szempontjai alapján. A biztonságba helyezési tervvel vagy már hatóságilag kijelölt védıövezeti rendszerekkel bíró vízbázisok esetében összegyőjtöttük az elıírásokat, korlátozásokat és tiltásokat. Az elıbb említett adatbázis egységes szemlélető feldolgozása megbízható alapot szolgáltatott a tervezett folyamszabályozási munkálatok várható hatásainak meghatározásához.