Hogyan érvényesíthető a munkáltatói követelés? Előfordulhat, hogy a munkavállaló tartozik munkáltatójának, és a munkáltató szeretné követelését megkapni. A munkabérből való levonás általában nem igényérvényesítési módja a munkáltatói követelésnek. A tartozásoknak két csoportját különböztetjük meg attól függően, hogy az az előlegnyújtásból származó követelés, vagy sem. A munkáltató munkavállalóval szemben munkabérből való levonással csak az előlegnyújtásból származó követelését érvényesítheti közvetlenül (Mt. 161. § (2) bekezdés b) pont). A Munka Törvénykönyve határozza meg azokat az eseteket, amelyben az előlegnyújtás szabályai alkalmazhatók. Az új Munka Törvénykönyve 2012. január 1-jétől az előlegnyújtásból eredő követelés fogalmát a korábbinál bővel körben használja. melyek esetei az alábbiak: munkabérelőleg a munkaviszonynak a munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésekor történő elszámolás (Mt. 95. §) a munkabér-elszámolás korrekciója (Mt. 155. § (4) bekezdés) az egyenlőtlen munkaidő-beosztással órabéres díjazásban foglalkoztatott munkavállaló munkabérének elszámolása (Mt.
A bruttó, vagy a nettó munkabér a levonás alapja? Ebben a kérdésben gyakran tapasztalható ismerethiány. A jogszabály alapján történő személyi jövedelemadó és a járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, azonban minden egyéb letiltás alapja a nettó munkabér. Nettó munkabéren a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok levonása utáni munkabérrészt kell érteni. A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel. Levonás szempontjából munkabérnek minősül a betegszabadságra kifizetett összeg, a végkielégítés, és a bónusz, illetve a jutalom is. A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját. A levonásra a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A 7. § (1) bekezdés szerint a bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből kell behajtani.
A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. Az Európai Bíróság előzetes döntése A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásával (2004. május 1. ) hatályos szabály szerint a bíróság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezheti. Minderről a Bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A végzésben meg kell határozni azt a kérdést, amely az előzetes döntést igényli, valamint - a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben - ismerteti a tényállást és az érintett magyar jogszabályokat (Pp. 155/A §). E szabály irányadó a munkaügyi perekre is. Jogorvoslatok A munkaügyi bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye, amelyet a munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes megyei bíróság bírál el (Pp. 358. §). A munkaügyi bíróság jogerős ítélete vagy a jogerős végzésével jóváhagyott egyezség ellen az általános szabályok szerint perújításnak van helye. A munkaviszony megszüntetése ellen a perújításnak hat hónap utáni megindítása (kezdeményezése) esetén a munkavállaló nem követelheti munkaviszonyának helyreállítását és az eredeti munkakörben vagy munkahelyen történő továbbfoglalkoztatását.
(3) A kártérítés mértékét a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg., ettől érvényesen eltérni nem lehet. 168. § Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtériteni. 169. § (2) Mentesül a munkavállaló a felelősség alól... ha a biztonságos őrzést a munkáltató nem biztosította. 2007. 16:15 A munkaviszonyból eredő követelések elévülési ideje 3 év. iledefrance 2007. 06:38 Nem vagyok jogász, csak egy kissé viharvert előéletű munkavállaló, szóval ha nem foglaltátok írásba, hogy egymás iránti követelés nélkül váltatok meg egymástól, sajnos akkor lehet feléd követelése. 2007. 11. 22:26 Kedves Jogvégzett Szakemberek! Valaki tudna-e nekem abban segíteni, hogy ha már vége a munkaviszonyomnak munkáltatómnál 3 hete (kilépő papírokat megkaptam, fizetést és egyéb járandóságot is), akkor a volt munkáltatóm tud-e rajtam utólag kártérítést kérni, például leltárhiányra hivatkozva, vagy pedig lehet-e felém anyagi követelése?
Tárgyalás A tárgyalást - ha külön intézkedésre (előkészítés, iratbeszerzés, hiánypótlás) nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított tizenötödik napon belül ki kell tűzni. Ha a tárgyaláson a felek személyesen vagy képviselőjük útján megjelentek, a tárgyalás - az Mt. 109. §-a alapján alkalmazott jogkövetkezmény tekintetében, vagy a fegyelmi felelősség alapján indult per kivételével - a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kezdődik. Evégett az elnök a jogvita egészét az összes körülmény szabad mérlegelésével a felekkel megvitatja. Ha az egyeztetés eredménytelenül végződött, a bíróság a tárgyalást nyomban megtartja (Pp. 353- 355. §). Elállás A felperes keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is bármikor elállhat. Ideiglenes intézkedés Munkaügyi perben a munkabér megfizetése, továbbá a munkáltatói igazolás kiadása iránti kérelem a Pp. 156. § alkalmazásában különös méltánylást érdemlő jogvédelmi igénynek minősül (Pp. 356-357. A különös méltánylást igénylő jogvédelem esetében a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését.
Amennyiben a munkáltató ezt elmulasztja, az igény hat hónapig érvényesíthető. 22. § (5) bekezdés] Amennyiben a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodás vagy egyoldalú jognyilatkozat megtámadható, azaz tévedés, téves feltevés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt került sor megtételére, a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni. A megtámadás eredménytelensége a visszautasító nyilatkozat megérkezésének napján, válasz hiányában pedig a közléstől számított tizenötödik napon állapítandó meg. 28. § (1)-(4), 287. § (3) bekezdés] A harmincnapos határidő akkor is megtartott, ha a keresetlevél a harmincadik napon kerül a postán feladásra. A határidő elmulasztása esetén a munkavállalónak lehetősége van igazolással élni, azaz bizonyítani, hogy rajta kívül álló okok miatt nem tudta határidőben érvényesíteni az igényét. Ilyen eset lehet például, ha a munkavállaló súlyos állapotban fekszik kórházban. Hat hónap elteltével azonban még igazolással sincs lehetőség a keresetlevél elmulasztott benyújtásának pótlására.
A Kúria az egyik irányadó eseti döntésében kimondta ugyanis, hogy a joglemondó nyilatkozat csak az annak időpontjában fennálló és a fél által ismert követelésre terjedhet ki, nem szükséges viszont az egyes igények tételes felsorolása. Megfontoltan kell tehát eljárni a joglemondást tartalmazó közös megegyezés aláírása előtt, alaposan átgondolva a másik féllel szemben a későbbiekben felmerülő igényeinket, ugyanis aláírás után már nem érvényesíthetünk olyan követeléseket a másik féllel szemben, amelyre a közös megegyezésbe foglalt joglemondásunk kiterjedt. Ha arra a következtetésre jutunk, hogy a későbbiekben még felmerülhet valamilyen igényünk a munkáltatóval szemben, úgy kérjük meg a munkáltatót a joglemondó nyilatkozatnak a megállapodásból való törlésére. Amennyiben pedig a munkáltatónk köti az ebet a karóhoz, úgy ne írjuk alá a közös megegyezést. Ebben az esetben a munkaviszonyunkat egyoldalúan, felmondással szüntethetjük meg. MUNKAJOG, MUNKAVÉDELEM E-learning Munkabaleset, foglalkozási megbetegedés; Biztonságos munkafeltételek, kártérítési felelősség; Munka- és pihenőidő, munkadíj; Mt.
Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL. M., Dr. Mudri Sándor | 2019. 01. 31 | Munkajog A munkaviszony megszüntetésének legrugalmasabb – és nem utolsósorban – legbékésebb módja a közös megegyezés, melyet természetesen a munka törvénykönyve is külön nevesít, arra viszont, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kellene szerepelnie, nem ad eligazítást. Az irányadó bírósági gyakorlat értelmében, ha egy megállapodásban a munkáltató és a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének az időpontját rögzítik, úgy az közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésnek minősül, amely még abban az esetben is így van, ha annak a felek más elnevezést – tipikusan felmondást – adtak. A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése esetében is előfordulhat a munkavállalóval, hogy a volt munkáltatójával szemben később valamilyen munkajogi igénye (tipikusan túlóra ellenértékének az igénye, ki nem adott szabadság megváltási igénye) merül fel. Ritkán, de ennek a fordítottja is előfordulhat, amikor is a munkáltatónak merül fel a volt munkavállalójával szemben valamilyen igénye (tipikusan kártérítési igény).
Mi Az Az Osztatlan Képzés, 2024 | Sitemap