Mi Az Az Osztatlan Képzés
322. § Ha az eredetileg lefoglalt dolog már nem adható ki, a dolog értékesítéséből vagy megváltásából befolyt ellenértéknek a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével csökkentett összegét kell az érintettnek kiadni. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog ellenértéke a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével nem csökkenthető. Erről a lefoglalás megszüntetéséről határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a határozatában dönt. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. A lefoglalt dolog visszatartása 323. § (1) A terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás vagy bűnügyi költség biztosítására vissza lehet tartani, erről az ügydöntő határozatban kell rendelkezni. (2) A lefoglalás megszüntetése esetén a terheltnek kiadandó dolgot a polgári jogi igény biztosítására a magánfél indítványára vissza lehet tartani, erről az ügydöntő határozatban kell rendelkezni. (3) A polgári jogi igény biztosítását szolgáló visszatartást meg kell szüntetni, ha a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított két hónapon belül nem kért végrehajtást, illetve a polgári jogi igény érvényesítésének egyéb törvényes útra utasítása esetén két hónapon belül a polgári perben biztosítási intézkedés iránti kérelmet nem nyújtott be.
554. §) 16. A polgári jogi igény érvényesítése és elintézése (Be. 555–560. §) chevron_right17. Az elsőfokú bíróság határozatai (Be. 561–578. §) chevron_right17. A határozatok fajtái 17. Ügydöntő és nem ügydöntő határozatok 17. A határozatok megtámadhatósága 17. A határozat formája 17. Az ügydöntő határozat tartalma (Be. 561–562. §) chevron_right17. Az ügydöntő határozat fajtái 17. A bűnösséget megállapító ítélet (Be. 564–565. §) 17. A felmentő ítélet (Be. 566. §) 17. Az eljárást megszüntető végzés (Be. 567–569. §) 17. Az elsőfokú határozatban elbírált egyéb kérdések (Be. 570–574. §) 17. A bűnügyi költség viselése (Be. 574–578. §) 17. A határozat szerkesztésével kapcsolatos további elvárások chevron_right18. A másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárás 18. A perorvoslatok általános kérdései 18. A perorvoslati fórumrendszer 18. A perorvoslatok tárgya 18. A felülbírálat terjedelme (revízió) 18. A fellebbviteli bíróság döntési jogköre 18. A súlyosítási tilalom 18. A fellebbezés tartalma (Be.
(6) A büntetőeljárás alatt a lefoglalás fenntartásának indokoltságát jogszabályban meghatározottak szerint vizsgálni kell. Ha a lefoglalásra a továbbiakban az eljárás érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell a lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog kiadása iránt, vagy a lefoglalt dolog elkobzását kell indítványozni. 312. § (1) A lefoglalás végrehajtása érdekében a dolog, illetve az elektronikus adat birtokosát vagy kezelőjét fel kell szólítani, hogy a keresett dolog hollétét fedje fel, illetve az elektronikus adatot tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítésének megtagadása esetén a keresett dolgot, illetve elektronikus adatot kutatással vagy motozással kell felkutatni. Erre az érintettet figyelmeztetni kell. (2) Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható, kivéve a) a terhelt, b) az a személy, aki a tanúvallomás megtagadására jogosult, illetve c) az a személy, aki tanúként nem hallgatható ki. (3) A terhelt kivételével a lefoglalást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.
TIZEDIK RÉSZ A NYOMOZÁS LIV. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapvető rendelkezések 348. § (1) A büntetőeljárás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nyomozással kezdődik. (2) A nyomozás felderítésből és vizsgálatból áll. (3) A felderítés során a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. (4) A vizsgálat során - szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása útján - az ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás befejezésének kérdésében. (5) A nyomozást a) az eljárás megszüntetése vagy b) a vádemelés Az ügyészségi nyomozás 349. § (1) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség eljárására a nyomozó hatóságra vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell. (2) Ha az ügyészség nyomoz, a) az ügyészség bármely nyomozó hatóságot annak illetékességi területén eljárási cselekmény elvégzésére utasíthatja, illetve a nyomozó hatóság tagja a legfőbb ügyész kezdeményezésére a nyomozó hatóság országos parancsnokának egyetértésével a nyomozás során határozott időtartamra igénybe vehető, (3) Az ügyészségi nyomozás során az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését a legfőbb ügyész és a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói megállapodásban határozzák meg.
6. Új tendenciák a büntetőeljárásban chevron_right3. Alkotmányosság és büntetőeljárás 3. Az alkotmányosság fogalmi elemei chevron_right3. Alkotmányos elvek a büntetőeljárásban 3. Az igazságszolgáltatás és a büntetés állami monopóliuma 3. Alkotmányos bíró garantálása 3. A bírói meghallgatáshoz való jog 3. A személyi szabadság bírói korlátozása és a nyilvános tárgyalás elve 3. A bírósági döntés indokolásának kötelezettsége 3. Az ártatlanság vélelme és az önvádra kötelezés tilalma 3. 7. Az ingyenes jogsegélyhez való jog 3. 8. Az arányosság elve 3. 9. Bizonyítási tilalmak 3. 10. A jogorvoslati jogosultsághoz való jog 3. 11. Ne bis in idem 3. 12. Jog a perújrafelvételre 3. 13. A büntető igazságszolgáltatási szervek működőképességének fenntartása chevron_right3. Alapelvek a büntetőeljárásban 3. Az alapelvek forrásai, rendszere chevron_right3. Alapelvek a magyar büntetőeljárási törvényben 3. A szervezeti alapelvek 3. A működési alapelvek chevron_right4. A büntetőeljárás alanyai chevron_right4.
c) A lefoglalás A Be. 308. § (1) bekezdése szerint a lefoglalás célja a bizonyítási eszköz, illetve az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza. Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet, melyre szintén csak határozattal kerülhet sor, a lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el. A lefoglalás részletszabályai helyett e helyütt inkább annak tárgyára térnénk ki a Btk. Kommentárjának magyarázatával. A bizonyítási eszköz egy értelemszerű kategória, míg az elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá vagyont a Btk. részletszabályai definiálják. Elkobzás A Btk. alapján el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak. A bűncselekmény eszközéül használt dologról csak szándékosan elkövetett bűncselekménynél lehet szó. Gondatlan bűncselekményeknél az eszköz elkobzása fogalmilag kizárt.