Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg. BEMUTATKOZÁS NYITVATARTÁS IDŐPONT SZÁLLÁS ÉTKEZÉS ESEMÉNY PROGRAM LÁTNIVALÓ A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközi rangú egyénisége, Czóbel Béla volt az első festőművész, akinek már életében múzeumot szenteltek Magyarországon. Az 1975-ös megnyitás óta eltelt több mint negyven évben sokan – köztük lánya, Lisa Czóbel is – hozzájárultak a gyűjtemény gyarapodásához, ám az állandó kiállítás évtizedeken keresztül szinte alig változott. Az új állandó kiállítás koncepciójában a 2016-os felújítást és újrarendezést követően azonban nem az állandóra helyeztük a hangsúlyt. A múzeum anyagából válogató törzsanyag is évről-évre meg-megújul, és a korábbiaktól eltérően nagyobb hangsúlyt nyertek Czóbel grafikái, amelyek külön, állandó termet kaptak a múzeumban.
Forrás: Czóbel Béla (1883-1976) az első magyar festőművész volt, aki még életében - 92 éves korában - önálló múzeumot kapott a szentendrei várdombon, egy múlt századi, földszintes épületben. Eredetileg katolikus fiúiskola volt az L alaprajzú épület. Múzeummá alakításakor a külső homlokzatot változatlanul hagyták és hat egymásba nyíló belső teret alakítottak ki íves átjárók alkalmazásával. Az 1975 nyarán megnyílt múzeumot a művész születésének 100. évfordulóján új szárnnyal bővítették. Miután 1940-1966 között Szentendrén majd 1966-67 között Budapesten élt a művész, és kiforrott stílusban alkotott, ebből az időszakból a különböző műfajokból - portrékból, csendéletekből, enteriőrökből, tájképekből - látható válogatás. 2003. decemberétől Czóbel Béla művei a műfajok tükrében címmel évente váltakozó kamara-kiállítás sorozat indult, melynek első része: Válogatás Czóbel Béla akt festményeiből. A válogatás a művész utolsó évtizedének (1966-76) alkotásaiból történt, ugyanis a múzeum tizennyolc akt képet őriz ebből az időszakból.
Szentendrei Képtár, 1997. szeptember 18 – november 3. 7. 3 A Szentendrei Régi Művésztelep hatvan éve 1928–1988. Katalógus-előszó: Kántor Andor. Szentendre, 19884 Szánthó Imre: Szentendrei pillanatok. Írások egy komódfiókból. Szentendre, 1994, 68. 5 Apáti Abkarovics Béla kiállításának megnyitóbeszéde. Gépirat, Ferenczy Múzeum Adattára, Ltsz. : 67. 1806 Uo. 7 Frank János: Szóra bírt műtermek. Budapest, 1975. 17. 8 Balogh László szentendrei festőművész szíves közlése. 9 Hann Ferenc: Egy festő naplója. Bánovszky Miklós visszaemlékezése a szentendrei festészet kezdeteiről 1926–1947. Szentendre, 199610 Bodonyi Emőke – Tóth Antal (szerk. ): A Szentendrei Művésztelep és a Szentendrei Festők Társaságának iratai és dokumentumai 1926–1951. Szentendrei Múzeumi Füzetek 4, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 200711 Kratochwill Mimi: Czóbel Béla élete és művészete. Veszprém–Budapest, 2001, 33. 12 Az MKP új művésztagjai nyilatkoztak: Miért léptek be a pártba? Szabad Nép, 1947. augusztus 24.
A szentendrei Templomdombon levő, a római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum. Az épület azóta erősen leromlott állapota szükségessé tette felújítását, s egyúttal a benne látható kiállítás felfrissítését is. A kívül-belül megújult épületben látható az Újragondolt Czóbel című tárlat. Barki Gergely, a kiállítás kurátora a festői életpálya kronologikus bemutatására törekedett. A nagybányai indulástól a párizsi fauve-korszakon át a Nyolcakhoz való csatlakozáson, a hollandiai éveken és a berlini perióduson keresztül a Párizsba való visszatérésig követi Czóbel művészetét. A Párizs és Szentendre közötti ingázás évei, az életmű csúcsát jelentő időszak zárja a tárlatot. Az életműben való tájékozódást magyarázó szövegek is segítik. Az "újragondolt" állandó kiállításon a festmények mellett nagy hangsúlyt kapnak Czóbel kevéssé ismert grafikái is. Az életmű e részének tudományos feldolgozására a Ferenczy Múzeumi Centrum önálló programot indít.
Mi Az Az Osztatlan Képzés, 2024 | Sitemap