Mi Az Az Osztatlan Képzés
A határidős piaci ügyleten keresztül kiugróan magas hozamú, de ezzel együtt magasabb kockázatú pozíciót éppúgy létre lehet hozni, mint a befektető portfoliójának kockázatát csökkenteni. A határidős piac a tőkeáttételen keresztül lehetőséget teremt arra, hogy kis tőkebefektetéssel nagy értékű pozíciókat mozgasson a befektető. A határidős ügyleteken keresztül az alaptermék tetszőleges irányú ármozgása kihasználható, így egyszerű eszközül szolgál az árcsökkenésben rejlő profit lehetőségek kihasználására is. A BÉT folyamatosan bővülő határidős termékpalettáján jelenleg az alábbi termékkörök érhetőek el: részvényindex alapú határidős termékek, egyedi részvény alapú határidős termékek, deviza alapú határidős termékek, határidős gabona termékek A tőzsdei határidős termékek szabványosítottak. A piac likviditásának biztosítása érdekében, a piaci szereplők igényeinek szem előtt tartásával a BÉT meghatározza az egyes alaptermékekre köthető határidős ügyletek paramétereit. Ezek közül a leglényegesebbek a határidős ügyletek lejáratai, a kötésegység (a kontraktusméret) és a teljesítés módja.
Rövidtávon is biztonságos befektetés, fix kamatozással, valamint állami garanciával. A Féléves Magyar Állampapír (korábban Féléves Kincstárjegy*) féléves futamidejű befektetés, fix kamatozással, valamint a kamat és tőke kifizetésére vonatkozó állami kötelezettségvállalással. A Féléves Kincstárjegy névre szóló, 6 hónapos futamidejű, fix kamatozású dematerializált értékpapír. A lejáratkor a Magyar Állam kötelezettséget vállal mind a tőke, mind a kamat kifizetésére. A Féléves Kincstárjegyen alapuló követelés a Kibocsátóval (Magyar Állam) szemben nem évül el. A kamatozás kezdőnapja a jegyzési időszak lezárását követő második munkanap. A kamat sorozatonként kerül rögzítésre az adott sorozatra vonatkozó Nyilvános Ajánlattételben. A kamatadó csökkenthető, illetve megfizetése alól mentesség érhető el, amennyiben adott sorozat Adófaragó Befektetési Számlán keresztül kerül megvásárlásra. (Részleteket az Adófaragó Befektetési Számláról itt talál. ) Névértéke 10. 000 Ft Jegyzési árfolyam: a névérték 100%-a A Féléves Kincstárjegyet belföldi és külföldi magánszemélyek (devizabelföldi és devizakülföldi természetes személyek), belföldi civil szervezetek (pl.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy ez nem igaz, mert a leginkább kormányközeli üzleti körök offshore cégei és ügyvédjei jártak jól a programmal. Csakhogy még a hivatalos indoklás még annyira sem áll meg: az állam a program időtartamának nagy részében piaci alapon olcsóbban jutott volna devizához, mint letelepedési kötvényekkel. Végre megkaptuk az Államadósság Kezelő Központtól a négy év alatt kibocsátott papírok összes sorozatára vonatkozó adatot, és ezért pontosan ki tudtuk számolni, hogy mennyit nyert vagy bukott a programon a magyar állam. Összesen 11 sorozatban bocsátott ki a magyar állam letelepedési kötvényeket, az első sorozatot 2013. június 19-én, az utolsót 2017. július 12-én. A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1, 5 százalékkal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. Volt viszont még egy fontos szabály, ami igen szokatlan a kötvénypiacokon. A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2 százalékos hozamot garantál a kötvény.
Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2 százalék alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2 százalékot mindenképpen kifizeti. A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10, 7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28, 2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében 17, 5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek. Egészen pontosan 17 531 millió forintot. Ha úgy tetszik, mint egyes letelepedési engedélyt 882 ezer forinttal támogatták a magyar adófizetők. Vagy: minden magyar állampolgár beleadott 1800 forintot. De kik nyertek a programon, ha a magyar állam ekkorát vesztett rajta?
Befektetési szolgáltatási tevékenységre és kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó Üzletszabályzata, Mellékletei és Szerződésmintái OBA - BEVA