§ (1) Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kézhezvételét követően teljesítette; ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. A kötelezettnek - ha a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre - a nyilatkozatban meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát és keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító stb. ) és időpontját. (2) A közjegyző a kötelezett nyilatkozatának beérkezését követően e nyilatkozatról szóló értesítés kézbesítésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző a jogerősítési záradékban feltünteti, hogy a követelés - vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része - tárgyában végrehajtásnak nincs helye.
Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat hordoznak: egyre kevésbé ismerjük a szerződő partnereink gazdasági környezetét, piaci kilátásait, sőt adósunk akár egyik pillanatról a másikra áttelepülhet és a vagyonát is átmentheti egy másik államba. Jó tudni, hogy akkor sem kell keresztet vetni a kölcsönadott pénzünkre, ha nem fizető adósunk külföldre távozik. A közjegyző által lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárás egyszerűen, egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető. A közjegyző a kérelem benyújtását követő 30 napon belül elbírálja azt. Ha az adósunk a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 napon belül ellentmondással él, az eljárás perré alakul – magyar közjegyző által kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén a hatáskörrel rendelkező illetékes magyar bíróság előtt. Ha a kötelezett nem mond ellent, akkor az európai fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz. A végrehajthatóvá nyilvánított európai fizetési meghagyás alapján pedig a végrehajtás elrendelése annak a tagállamnak (kivéve Dániát) az illetékes hatóságától kérhető, ahol a kötelezettnek végrehajtás alá vonható vagyona van.
A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy az elévülést hivatalból nem lehet figyelembe venni. Ennek a fentieken túl további oka, hogy az elévülési idő nem egy fix, automatikusan kiszámolható, objektív dolog. Az elévülés megszakadhat például, ha a kötelezett elismeri a tartozását, nyugodhat, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét. Az elévülés tényleges hossza tehát a felek magatartásától is függ, azt a bíróság, hatóság nem tudja automatikusan kiszámolni. A fizetési meghagyásos eljárásban az elévülésre a kötelezett az ellentmondásában tud hivatkozni. Ezzel visszakanyarodtunk oda, hogyha bármi kifogásuk van azzal az összeggel kapcsolatban, amit a jogosult a fizetési meghagyásban érvényesít velünk szemben, akkor papírra kell vetni egy mondatot, hogy "Tisztelt Közjegyző, az XY számú fizetési meghagyással szemben ellentmondással élek! dátum, aláírás. " Ezt 15 napon belül postára kell adni a közjegyzőnek ajánlott küldeményként. Ezt a közjegyző címére kell elküldeni ajánlottan, kifejezetten ahhoz a közjegyzőhöz, aki ezt a fizetési meghagyást kibocsátotta.
Hátrányok: Költséges igényérvényesítési mód. Amennyiben Önnek a követelések érvényesítésével kapcsolatban további kérdése van, úgy a Kapcsolatok menüpont alatt fel tudja venni munkatársunkkal a kapcsolatot.
(Budaörs, 2021. június 23. – Budaörsi Infó) A közjegyző segít elnevezésű szakértői cikksorozatunk tovább folytatódik. Ezúttal a fizetési meghagyással kapcsolatban kérdeztük dr. Szécsényi-Nagy Kristóf budaörsi közjegyzőt. A témát a kötelezetti oldalról (adósi oldal) vizsgáltuk meg. A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített, nemperes eljárás, mondta el Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf a Budaörsi Infónak. Ebben az eljárásban a közjegyző a jogosultnak az egyoldalú kérelmére bocsájtja ki a fizetési meghagyást, ami arról szól, hogy a közjegyző felhívja a kötelezettet, hogy 15 napon belül a jogosult által követelt összeget, – ami nem lehet több 30 millió forintnál –, fizesse meg a jogosultnak. Ha nem ért egyet a követeléssel, akkor pedig éljen ellentmondással a közjegyzőnél. Röviden erről szól a fizetési meghagyás. "Tulajdonképpen az ügy kimenetele attól függ, hogy mit csinál a kötelezett. Ha a kötelezett 15 napon belül nem reagál semmit a közjegyzőnek, abban az esetben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajtható.
szabályai szerint megtehette. Amennyiben az alperes határidőt mulaszt, úgy a bíróság hivatalból!!! bírósági meghagyást bocsát ki vele szemben. Az új Pp. nem titkolt célja, hogy a per eldöntése szempontjából releváns tényeket, a jogi okfejtéseket, és a bizonyítási eszközöket a felek a per során minél hamarabb a bíróság rendelkezésére bocsássák. A fent említett cél elérésének egyik új eszköze például, hogy a bíróság kötelezően pénzbírsággal sújtja azt a felet, aki perfelvételi nyilatkozatát úgy teszi vagy változtatja meg, hogy arra a perfelvétel során korábban lehetősége volt. Az, hogy mi minősül késedelmes nyilatkozattételnek, egy újabb kimunkálásra váró gyakorlati kérdés az új Pp. kapcsán. Továbbá a fél köteles gondoskodni arról, hogy képviselője (például az ügyvédje) a perfelvételi tárgyaláson ténykérdésekben teljes körűen nyilatkozatot tudjon tenni. Megszűnik az a korábbi gyakorlat, amely alapján, ha a jogi képviselő nem tudott valamilyen ténykérdésben nyilatkozatot tenni, akkor a bíróságtól rövid határidő kérésével, az ügyfelével egyeztetve, írásban nyújtott be beadványt egy ténykérdés tisztázására.