Nyitóoldal Ötletek & tanácsok Kert és szabadidő Kerti növények Kerti alapismeretek Talaj- és földismeret A kertben található talaj több annál a közegnél, amelyben a növények fejlődnek. Tartást ad a gyökereknek, raktározza, majd a növények általi felvétel céljából fokozatosan rendelkezésre bocsátja a vizet és a tápanyagokat. Származási helyüktől függően a növények nem csak napos, félárnyékos vagy árnyékos helyekhez képesek hozzászokni, hanem különféle talajfajtákhoz is. Aki ismeri a kertjében lévő talajt, célzott intézkedésekkel gondoskodhat a talajjavításról, optimális növekedést biztosítva a kertben növényeinek. Fontos: Az ideális kerti talaj humuszos, tápanyagban gazdag és jó áteresztőképességgel rendelkezik. Így nem keletkezik pangó víz és könnyen megmunkálható a talaj. 1. Talajtípusok A talaj olyan ásványi részecskékből áll, mint a homok, az iszap, az agyag és a humusz, vagyis lebomló szerves anyagokból. Minél magasabb a humusztartalom, annál jobb a talaj szerkezete, víztartó és tápanyag-raktározó képessége.
A precíziós mintavételezés és a mintákhoz tartozó bővített talajvizsgálati eredmények ismeretében, térinformatikai rendszerek alkalmazásával, mindenki számára érthető térképeken lehet ábrázolni az adott terület pH-, kalcium- és tápelem-ellátottságát. Az adatok ilyen irányú feldolgozása és szakmai elemzése, kiértékelése az okszerű precíziós gazdálkodás alapját képezi, amire a következő évi termelést tervezni lehet. Ajánlott a lépcsőzetes, kisebb mennyiségekkel és rendszeresen évente ismételt kijuttatás. A precíziós kijuttatás során olyan anyagot érdemes választani, amely esetén biztosított az egyenletes adagolhatóság és szórhatóság, még nagy munkaszélesség mellett is. A kalcium nem egy új, mesterségesen létrehozott termék, hanem az egyik legalapvetőbb építőelem – egyaránt talajban és növényben, de még magában az emberben is. Ha hozzáférhető formában biztosítjuk, a pozitív változások evidensnek – majdhogynem automatikusnak – tekinthetőek. Magasak a műtrágyaköltségek? Tudja, hogy a savanyú talajon milyen veszteségek érik Önt mind a kijuttatott hatóanyag, mind pedig a befektetett költségek tekintetében?
A pH érték fontos tényezője a növények egészséges fejlődése érdekében. A talaj pH értékének ismerete alapján kiválasztható, hogy melyek azok a növények, amelyek a legideálisabbak, az adott talajba. A talaj pH értékét befolyásoló tényezők A taj pH értékét az alábbi tényezők befolyásolják. Talaj típus Az olyan talajok, amelyeknek magas a kovatartalma vagy meszes, lúgosak. Éghajlat és időjárás A hőmérséklet, a páratartalom, a napsütés, a levegő szennyezettsége mind hatással vannak a talajra. A sok eső kimossa a talajban lévő tápanyagokat. Ennek következtében változik a talaj összetétele, például a kalcium-karbonát (mészkő) kimosódásával, savas kémhatás alakul ki. A talajban bomló anyagokkal kapcsolatba kerülő víz pH értékcsökkenést okoz, mert a bomlás során szén-dioxid szabadul fel. Szárazabb éghajlat, hosszabb szárazság esetén a talaj lúgosabbá válik, mert a talajban kevesebb kevés a víz, ami miatt az ásványok és sok koncentrációja magasabb, ezért a pH érték nő. Növény fajok Az adott területen őshonos növények is befolyásolják a talaj pH értékét.
Ha azonban jó termést akarunk termeszteni, és nem terheljük meg túlságosan a földet, akkor csak azt kell tudni, hogy egy adott területen milyen a talaj sav-bázis egyensúlya. Hogy segítsünk az olvasóknak azonosítani ezeket a jellemzőket, először néhány, a mezőgazdasággal kapcsolatban használt konkrét fogalomról fogunk beszélni. Tehát a savasságot pH-ban fejezzük ki – a hidrogénionok koncentrációjának mutatója (tizedes fokozata), általában 0 és 14 közötti egységekben. A túl magas (9 felett) vagy alacsony (4 alatti) talaj pH-értéke mérgező a növényi gyökerekre.. Ezen értékeken belül a pH meghatározza az egyes tápanyagok viselkedését: kicsapódásukat vagy átalakulását olyan formákká, amelyeket a növények nem vesznek fel. vegye észre, az bizonyos fajták a növények meglehetősen alkalmazkodtak a savas vagy fordítva, lúgos környezetben való létezéshez. A legtöbb növény azonban csak a talajoldat semleges (pH 6, 5-7, 0) vagy enyhén savas (pH 5, 5-6, 5) reakciójával fejlődik jól. Az alapvető növényi tápanyagok többsége azonban elérhető marad (talajoldatban).
Mi a pH? A pH, azaz teljes nevén a "potentia hydrogenii" érték a hidrogénion-koncentráció negatív, tízes alapú logaritmusa. A definíció valószínűleg csak a vegyészek számára érdekes, a kertész szempontjából csupán az a fontos, hogy ez a pH-érték határozza meg a talaj savtartalmát. A kémiában a pH-skála 0-tól 14-ig terjed. A legsavanyúbb anyag anyag a sósav (pH:0), a legkevésbé savas a nátronlúg (pH:14). Azt azonban ne higgyük, hogy kerti talajokban, illetve a virágföldben fellelhető a teljes skála. A talaj értékei általában 4. 5-8. 5 körül mozognak, hiszen a növények csak ezt a tartományt viselik el. A pH-érték mérése Ha meg szeretnénk győződni arról, megfelelő-e a talaj a növény számára, mérjük meg a pH-értéket. Ehhez két egyszerű mérési mód, illetve eszköz áll rendelkezésre. Az úgynevezett pH-mérő reagens-üvegében levő kémiai oldalhoz adjunk egy kevés földet. Rázzuk össze, majd várjuk meg, míg az oldat leülepedik. Hasonlítsuk össze az oldalt színét a mérő színskálájával. Az azonos színnél leolvashatjuk a föld pH-értékét A másik eszköz, a lakmuszpapír is hasonlóan működik.
Növények, amelyek a lúgos kémhatású talajt ("C" típusú virágföldet) szeretik: Levélzöldségek (spenót, saláta), brokkoli, karfiol, káposzta, bab, cukkini, muskátli, rózsa, levendula, szőlő, mandula, füge, leander, szegfű. A hortenzia meszes talajban rózsaszín, savanyú talajban kék lesz.
A földieper szaporítása szintén nyáron történik. A legtöbb növény a semlegeshez közeli, enyhén ~t kedveli, de léteznek mészkerülő fajták is. Például a ~t szereti a rhododendron, vagy a magnólia. Érdemes inkább a talaj típusának megfelelő növényeket választani, de persze alakíthatunk is a talaj pH értékén. De a kínai-japáni, nálunk csak kerti vendég pálmafaj széles körű megjelenése (főleg az Alpok, Dinári-Alpok, Mediterráneum felé néző, párás, bő csapadékú, ~ú, szubtrópusias völgyei) után még jó darabig nem látjuk az európai kontinens őshonos faját!... Ami a talaj kémhatását illeti, az enyhén ~ban fejlődik legszebben. Rendkívül jól tűri a fagyokat, így a tél folyamán nem kell takarni. További előnye, hogy korán nyíló virágai sem fagyérzékenyek. Tőzeges, jó vízáteresztő-képességű, ~t kedvel. A legjobban tápanyagszegény talajon terem, mert ellenkező esetben a termésérlelés helyett a levélfelület növekedésére fordítódnak a felvett tápanyagok. Napos, esetleg félárnyékos helyen termeszthető.
Nem kell gyakran kiásni, csak időnként trágyázni kell. Az agyagos talaj mindenféle növény számára alkalmas. De a homokos vagy agyagos talajok tulajdonosainak dolgozniuk kell azok javításán, és megmondjuk, hogyan kell ezt megtenni. homokos talajSok területen a homokos talajok dominálnak. rendelkeznek jó vízáteresztő képesség, azaz gyorsan áteresztik magukon a nedvességet, de szinte nem tartják vissza. Tavasszal ilyen talajok gyorsan felmelegedni, amely lehetővé teszi a korai fajtájú zöldségek termesztését. A homokos talaj azonban gyorsabban kiszárad, és hozzájárul a humusz gyors lebomlásához, ami negatívan befolyásolja a termékenysé lehet javítani a homokos talajtHa a webhelyén homokos talajok uralkodnak, akkor készüljön fel arra, hogy folyamatosan gondoskodni kell rájuk:annak érdekében, hogy ne zavarják a homokos talajok amúgy is instabil szerkezetét, csak évente egyszer, ősszel kell kiásni őket;a homokos vályog öntözése legyen gyakori és apránként, rendszeresen nedvesítve a gyökérréteget;a homokos talajoknak hatalmas mennyiségű szerves trágyára van szükségük - akár 700 kg-ot 1 szövésenként.
Összességében elmondhatjuk nem jellemző Magyarország területére az erősen savanyú talaj. Sem hegyvidékeinkre, sem alföldjeinkre nem jellemző. A Nyírségi és Somogyi Dombvidék homoktájakon a homoktalajai, azokon a hegyvidékeken, ahol bőségesen hull csapadék, és a talajképző kőzet savanyú kémhatású magmás kőzet, pl. az Alpok Alján (65%-nál több szilicium dioxid tartalmú), az Északi Középhegységre is jellemzők az inkább gyengén, közepesen savanyú talajok, de akad erősen savanyú talaj is (hidroandeziten kialakult barna erdőtalaj), ezek a területek azonban nincsenek művelés alá vonva. Az elmondottakat összegezve, különösen dísznövények vonatkozásában inkább az szokott lenni a probléma, hogy savanyú talajt igénylő növényekkel próbálkoznak a hobbikertészek, aminek az az eredménye, hogy az adott növény hosszabb-rövidebb idő múlva elpusztul. Talajsavanyítás Mielőtt megkérdeznénk, hogy mely növények kedvelik a savanyú talajt, ismertjük meg talajunk pH értékét. A semleges talajok (ezek pH értéke 6.