Schaár Erzsébet Utca
Korai munkái klasszikusan finom mintázását azonban felváltotta a szobrok felületeinek változása. A negyvenes és ötvenes években gyermeke nevelése miatt kevesebbet alkotott. Ekkor készült egy olyan fából faragott reliefsorozata (Kint és bent – 1949), mely a hatvanas években készült alkotásoknál köszönt vissza: "az ember építette térnek a korábban felfedezett otthonos titka vált Schaár egyre kiteljesedő művészetének központi problémájává". A klasszikus formaadást felváltotta egy expresszív, mozgalmas mintázás, jellemző lett a burjánzó naturalizmus, a göcsörtös felület. Lenyomatok tárgyakról, bogarakról, növényekről. A korábbi letapintható érzelem az alkotásokon, a térnek az a kisajátítása, mely az alkotás számára szükséges, mindez megváltozott. A figurák építészeti térbe állítása, a kívül, belül jelképének megfogalmazása, az előző törékenység, finom szépség elhagyása, a világvégi, ember utáni csönd megfogalmazása lett jellemző munkáira. A hatvanas évek végétől új anyagot használt az alkotó, a hungarocell lapokból vágta, fűrészelte, törte ki az architektonikus tartozékokat, a figurális részeket.
- Schaár Erzsébet utca, Pécs
- (PDF) Schaár Erzsébet Utcájának és Ország Lili Labirintusának metsződő terei | Árvai Mária - Academia.edu
- Menetrend ide: Schaár Erzsébet: utca itt: Pécs Autóbusz-al?
Schaár Erzsébet utca, Pécs
(PDF) Schaár Erzsébet Utcájának és Ország Lili Labirintusának metsződő terei | Árvai Mária - Academia.edu
- Huawei mate 10 lite háttérképek specs
- Schaár erzsébet utac.com
- Navitel E200 Navitel Navigator Európa Térképpel - GPS - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu
- Schaár erzsébet utc status
- Otthon centrum szerződés felmondása van
- Schaár Erzsébet: „Utca” – Wikipédia
- Nav 13 kerületi ügyfélszolgálat budapest
- Jelenkor | Schaár Erzsébet: Utca
Menetrend ide: Schaár Erzsébet: utca itt: Pécs Autóbusz-al?
Schaár Erzsébet a 20. századi magyar szobrászat egyik meghatározó alakja. Művészetét a szocialista realizmus alatt kellett kibontakoztatnia, ráadásul egy akkor méginkább macsó társadalmi közegben, így számomra bámulatos és nagyon inspiráló az a művészeti teljesítmény, amit mindezek ellenére le tudott rakni az asztalra. Sokszor foglalkoztat a gondolat, hogy mi történt volna, ha Rachel Whitereadhez hasonló időbe és térbe (napjaink Angliája) születik, vajon meddig jut? Schaár a '60-70-es években ráérzett az environmentre, az emberléptékű installációművészetre, és olyan antiszobrászati téziseket fogalmazott meg a térben, amivel bőven megelőzte a kor művészetét a kor Magyarországában. Fő műve, az Utca Pécsett található: egy önálló kiállítóteret építettek számára. Ha a pécsi múzeumnegyedben jár az ember, nagyon kitartónak kell lenni, hogy megnézhesse, ugyanis nincs pénz az intézmény önálló fenntartására: de ha már megváltottuk egy másik kiállításra a jegyet, a szomszéd galériából nagy kegyesen kinyitják az épületet… Ez van.