Ez azonban nem a »hallgatás jogának elismeréséből fakadt«, hanem abból az ésszerű felismerésből, hogy helytelen valakit megesketni, ha minden oka megvan az esküszegésre. "[19] Az Amerikai Egyesült Államok Legfelső Bírósága egyik döntésében a hallgatás jogának legfőbb sajátosságát abban jelölte meg, hogy – ellentétben a tisztességes eljárást garantáló többi szabálytól – inkább nehezíti, semmint segíti az igazság kiderítését. "A tárgyalás célja magától értetődően az igazság megállapítása és e cél teljesülését akadályozza, továbbá ártatlan személy elítélhetőségét teszi lehetővé, ha a vádlottat megfosztják a védő segítségétől vagy attól, hogy az ítélet ellen fellebbezéssel éljen […] ugyanakkor az önvádra kötelezés tilalma nem garanciája az igazság megállapításának". [20] Douglas Hurd 1987-ben annak a véleményének adott hangot, amely szerint a hallgatáshoz való jog nem az ártatlanok érdekeit szolgálja, hanem a bűnelkövetőkét, mert aki ártatlan, az jobban jár, ha beszél, mint ha csendben marad.
Végül a IV. helyezést ért el Vad Viktória Zsuzsanna, a 2. helyen Miloszerni Laura és Péczka László végzett, s a 3. helyezést pedig Petrovics Kristóf kapta meg. Ezen tagozat legjobb opponensi címe Kiss Dórát illette. A versenyen szereplő hallgatóink nyilatkoztak arról, hogy mit jelent számukra a TDK-n való részvétel, a versenyzés, miért tarják ezt hasznosnak, s miért ajánlanák másoknak is a nevezést és a felkészülést. "Egy TDK dolgozat írása több szempontból is hasznosnak bizonyul. Egyrészt a pályamunka szerzője egy adott jogág olyan területéről szerez ismereteket, amivel egyetemi tanulmányai során egyáltalán nem, vagy csak röviden találkozott. Másrészt segít a publikáláshoz szükséges formai és tartalmi követelmények elsajátításában, és nem mellékesen egy jól megírt pályamunka kiváló alapja a diplomamunkának és az évfolyamdolgozatnak is. Többek között tehát az előbb felsoroltak miatt döntöttem úgy, hogy TDK dolgozatot írok, de ösztönző erővel hatott rám az is, hogy egy hallgatótársakból és tanárokból álló közönség előtt adhatom elő a gondosan elkészített dolgozatomat. "
Ami azonban a nem anyagi természetû (immateriális) elégtételt illeti, annak elégséges volta nehezen határozható meg. Nyilvánvalóan a sértett személyiségének és pszichés állapotának, valamint az elkövetõ megbánási készségének függvénye. Álláspontom szerint a nõk és az idõsek döntõ többsége továbbra sem lesz képes feldolgozni a 64 A természetbeni szolgáltatás egyenértékûségének, illetõleg az idõközben bekövetkezett esetleges pénzügyi infláció mértékének megállapításánál minden esetben kárszakértõi vélemény beszerzése szükségeltetik. 65 FÖLDVÁRI (1970) i. 376. 66 Megjegyzés: az in integrum restitutio a dolgok természetébõl fakadóan nyilvánvalóan ritkán teljesíthetõ, ezért az nem is lehet tartalmi feltétele az anyagi elégtételnek. 152 sértetti státuszt, ennélfogva az õ esetükben az immateriális jóvátétel elégséges mértékének kérdése irreleváns. A bocsánatkérés csak legfeljebb szimbolikus gesztusként juthat szerephez, és lényegében semmilyen elkövetõ által eszközölt egyéb megoldás (pl. ajándék készítése, segítségnyújtás) nem lesz képes enyhíteni a szokásos sértetti attitûdökön (szorongás, élelemérzet, tartózkodás stb.
Amennyiben viszont a terhelt vallomást tesz, a bizonyításban játszott szerepét teljes körűvé kellene tenni, azaz a terhelt köteles lenne a kérdésekre válaszolni. Amint már említettem, az angolszász eljárásjogban az sem példa nélküli, hogy a büntetőeljárás alá vont személyt, ilyenkor igazmondási kötelezettség terheli és amennyiben ezen kötelezettségét megsérti, azt a büntető anyagi jog szankcionálja. Belovics Ervin egyetemi tanár (PPKE JÁK) [1] Király Tibor: Büntetőeljárási jog 4. Átdolgozott kiadás. Budapest, Osiris Kiadó. 2008. 294. [2] Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. A tisztességes eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. Budapest, Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. 244. [3] Twining v. New Jersey 211 U. 78, 113 (1908). [4] Malloy v. Hogan 378 U. 1, 84 (1964). [5] Miranda v. Arizona 384. 436 (1966). [6] Viski László: Bírósági szervezet és büntetőeljárás az Egyesült Államokban. In: Gödöny József A. (szerk. ): Kriminalisztikai tanulmányok VII.
cenbe, s azóta ott élt, többek között főbírót is adva a... temi tanárok és alkalmazottak ellen elrendelt fegyelmi eljárás lefolytatásának szabály- zatát is... [email protected]... elmuemaszenergiaszolgá) honlapunkon az üzletszabályzat menüpont alatt,... A Huszadik Század könyvtára sorozat. 43. ) 18 Bagi Gábor: Ügyvédek, lelkészek, orvosok 65. o. In: 21. Jászsági Évkönyv 2013, 60-72. o. Oldalunk használatával beleegyezik abba, hogy cookie-kat használjunk a jobb oldali élmény érdekében.
Amennyiben a másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte, döntését a korrigált tényállás szerint kell meghoznia. Ez a korrekció a vádlott számára kedvező, de – és talán ez a legjelentősebb új szabálya a Be. -nek – a terheltnek kedvezőtlen jellegű is lehet. A korábbi Be. rendelkezései alapján ugyanis a terhelt bűnösségét másodfokon csak akkor lehetett megállapítani, ha a tényállás megalapozott volt, vagy csupán kisebb helyesbítésre, kiegészítésre szorult. A Be. azonban lehetővé teszi, hogy a másodfokú bíróság az ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás eredményeként eltérő tényállást állapítson meg, és ennek a történeti tényállásnak az alapján az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítsa. Ezt az új rendelkezést ugyancsak teljességgel helyeselhetőnek gondolom, mivel ha a tényállás megalapozottá tehető másodfokon az említett lehetőségek alkalmazásával, és a megalapozott tényállás – amely a részleges megalapozatlanság kiküszöbölésének eredményeként – olyan eseményeket rögzít, amelyek szerint a terhelt bűncselekményt valósított meg és azért felelősséggel is tartozik, semmi sem indokolja (miként korábban sem indokolta) az elsőfokú eljárás megismétlését.
Ez a jogkör a mérsékelt formájában csak odáig terjed, hogy pusztán a jogkérdések megítélésén változtat […] másik változata az, ha a fellebbezési (jogorvoslati, felsőbb) bíróság más tényeket állapíthat meg, mint az előtte korábban eljáró bíróság. "5 A másodfokú bíróság másik cselekvési lehetősége a kasszáció, azaz az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az első fokon eljárt bíróság (vagy más bíróság) arra történő utasítása, hogy új eljárás lefolytatása által új határozatot hozzon. "A kasszációs jogkör gyakorlásának törvényi feltétele lehet, hogy a megtámadott határozat annyira súlyosan fogyatékos eljárásban keletkezett, hogy amiatt a határozat semmis vagy nem hatályos […] A határozat hatályon kívül helyezésének másik okcsoportja az lehet, hogy a megtámadott határozatban megállapított tényállás nem nyugszik bizonyítékokon, vagy azokból a megállapított tényállásra nem lehet következtetni, avagy ellentétes az iratokkal. "6 Abból a szempontból, hogy ezek a jogosultságok miként alakulnak, determináló szerepe van a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó általános szabályoknak, így a felülbírálat terjedelmére, a tényálláshoz kötöttségre és a bizonyításra vonatkozó normáknak.