Sajátságos, hogy a nyúl a keserű növényeket – legyen az fű vagy fakéreg – kedveli. A felvágott nyúlgyomor is kesernyés-édeskés szagú, amely rögtön elárulja, hogy valami különös táplálék van benne. Csemegéje a nyúlnak a közönséges cickafark (Achillea millefolium L. ), amely sok gyógyteának is hatásos anyaga. A nyúl minden időben mohón fogyasztja, gyakran napokon, sőt egész héten át ez a mezei nyúl egyetlen eledele, amelynek még a gyökerét is megeszi; ha másképpen nem fér hozzá, a föld alól ássa ki magának. Nagyon szereti még a nyúl a here-hura füvet (Trifolium arvense L. ) is; a százforintos fű (Centeurea umbellatum Gilib. ) szörnyen keserű szára (földepéje) kedvenc csemegéje, hasonlókép a madárberkenye (Sorbus aucuparia L. ) bogyói; mindannyiból keserű teát készítenek. Megeszi még az áfonya szárát, a rezgőnyárfa, galagonya és különféle vadgyümölcsök kérgét. Friss és részben keserű tápkálék nélkül meg sem tud élni a nyúl; a káposzta, mint a nyúl kedvenc eledele, ma már csak az ábécés könyvekben szerepel.
A kanca átlagos vemhességi ideje 340 nap. A 320 nap alatti csikók koraszülöttek, a 300 nap alattiak pedig már rendszerint életképtelenek, a 360 nap fölöttiek túlhordottak. Extrém esetek természetesen előfordulhatnak, de normál időtartamú vemhességnél is születhet éretlen, gyenge életképességű csikó. Az életerős csikó születési súlya mintegy egytizede a kifejlettkori testtömegnek. A 40 kg-nál kisebb csikók és az első életnapon kellő mennyiségű föcstejet nem kapottak túlélési esélyei meglehetősen kicsik. Az ellések döntő többsége az esti, éjszakai vagy hajnali órákban zajlik le, sokkal ritkábbak a nappali ellések. A szülőút kedvező alakulása és a magzat karcsúsága, kis körmérete (hosszú lábak, vékony ízületek, fejletlen izomzat) miatt a ló könnyen ellik, ennek ellenére ellése után akár 10-30 percig is fekve maradhat, ilyenkor még az életerős csikó iránt is alig mutat érdeklődést. Az újszülött iránti viselkedésük változatos, különösen az először ellő kancáknál fordulhat elő gyakrabban közömbösség, csiklandósság, félelem, ijedtség vagy agresszivitás.
Előzmény: Jokeva (21041) 21051 Én pont ezt szeretném slkalmazni. inszeminálás előtt bakhoz tenni mert az parzo mozdulatokat vegez az anyan. ezutan pedig johet az enszeminalas. esetleg meg kezzel a hatat megmozgatni kicsiterosebben. ez onnan jott gebben olvastam h ha durvan fogjak meg a nyulat alvemhesseget ikozhat. Előzmény: pannon nyúlas (21042) 2012. 11. 30 21050 Szia, igen megfagy. -4 fok nál nem érdemes kint hagyni az öntatót. Erre a 2-3 téli hónapra amig fagyok lesznek itató tálat érdemes be tenni. Előzmény: Zretyi (21027) 21049 Sziasztok, én igy oldottam meg az itatót. A kupakot rajta hagytam, mert a meg forditásnál sok viz kiömlik. A kupakot kicsit meg lazitom, hogy a viz meginduljon, az üveg nyakára egy kb., 6 mm-es lukat égettem, fel melegitett szeggel., a vizszint magasságáig. Előzmény: Hedo (21034) 21046 Igazad van! Ez sincs kizárva. Sajnos én már csak a végeredményt láttam. Azt, hogy a pici megint a fészek szélén van. De már nem volt benne élet. Azt már megfigyeltem, hogy mindig a leggirnyóbb nyuszika jön ki elsőnek a ketrecből az anya után.
Loewis megfigyelte, hogy meleg őszön is rendes időben következhet be a színváltozás. Gordon P. (County Life, 1907 dec. ) határozott összefüggést lát az időjárás és színváltozás között. "A Skót felföldön igen enyhe őszön, mikor alig volt még erős két havazás, a havasinyúl lassabban változtatta a színét, mint olyankor, mikor sok volt a hó. Így egy ismert, nyúlban gazdag területen egyik évben alig változott meg a színük, míg egy évvel azelőtt, – amikor már ősszel a hegyek állandóan hóval voltak fedve – már sokkal korábban voltak oly fehérek, mint környezetük. " Loewis néhány érdekes adatot közöl az orosz kelet-tengeri tartományok havasi nyúlainak életmódjáról. (Die wildlebenden Haartiere Livlands. ). "A havasinyúl azelőtt igen gyakori volt, de a sűrű erdők és mocsarak eltűnésével kapcsolatban kiveszőben van. Attól félek, hogy Livlandban már több olyan kerület van, ahol nem találunk havasi nyulat. " Más helyen megállapítja, hogy "a sűrű zárt erdők kiirtása, ritkítása és a nyárfaligetek sokszor észszerűtlen kivágása, hasonlóan nedves és lombos erdők és füves lápok tisztogatása, valamint az örökös szénagyüjtés és legeltetés okozzák a havasinyúl lassú, de biztos ritkulását, sőt helyenként puszulását is.
A bennszülöttek szerint valószínüleg a zord telek okozták pusztulásukat. A nyulaknak általánosan használt mongol neve: tolai". A tibeti nyúl (Lepus tibetanus Wtrh. ) Nyugati Tibet, keleti Afganisztán és Beludzsisztán nyula. Úgy látszik, hogy hosszú fülein kívül egész megjelenése és lénye az üregi nyúlra emlékeztet. Legalább is Lydekker "Astor vad üregi nyulát" nem tudta másképp jellemezni, mint ahogy azt Greig gyarmati tiszt naplójában olvasta. Ezek szerint sziklaüregekbe menekült, fehér húsa volt és ahol otthonos volt, mindenütt látni lehetett megkezdett üregeit. A pegui nyúl (Lepus peguensis Blyth) Hátsó-Indiában és a hozzátartozó szigeteken – Blyth szerint – hiányoznak a nyulak, csak az indokínai határvidékekről voltak bizonytalan értesüléseink róla. A pegu nyúl Burmától csak felső Peguig terjed. Az Irrawaddi torkolatánál nem él nyúl s éppúgy hiányzanak az Arakan-hegységen túl is, mely nyugatról határolja az Irrawaddi völgyét a Bengáliai-öböl kelei partvidékein. Igen érdekes, hogy Bonhote egy sziámi kis emlősgyűjteményben egy nyúlkoponyát, később egy nyúlbőrt is talált, melyek alapján a sziámi nyulat (L. siamensis Bonh. )
Az elmúlt századokban a nyúl mint vad, a szarvas és vaddisznóval szemben igen alárendelt szerepet játszott, valószínű, hogy akkor nyúl is sokkal kevesebb volt. Így János György szász választófejedelem uralkodásának ideje alatt (1611–55) 65. 700 darab vadat ejtett el, de köztük oly kevés nyulat, hogy fel se jegyezték. VIII. Lajos hesszeni őrgróf 1735–1760-ig csak 246 nyulat lőtt, pedig mindent meglőtt, ami csak puskája elé került, így például többek között 720 pacsirtát. Pedig nevezett őrgróf ősei – Nagylelkű Fülöp – már 1553-ban védte a nyulat és védterületein, pl. Kassel környékén, igen szigorú büntetés terhe alatt tilos volt másnak nyulat lőni. A nyúlhúst minden időben szerették; római néphit volt, hogy széppé teszi azt, aki nyúlhúst eszik; költőik, így Martial is megénekelte, bár kissé irónikus módon. A keleti népek közül soknak tilos nyúlhúst enni és pedig azon hiedelem alapján, hogy az állat főtulajdonságai átmennek húsának élvezőire; a nyulak bujasága pedig a régi népek előtt is ismert tulajdonság volt.
Apropó! Ti tavasszal mikor kezditek az űzetést? Én márciusban próbáltam először, de nem mindegyikkel sikerült. Így aztán van olyan anyám, aki csak 2x ellett az évben! Meddig tartjátok állományban az anyákat? Hány év után "selejteztek" ill. cserélitek le? 20834 Annó mikor kezeltem gyógyszerrel a nyulakat én mindet leitattam. Viszont érdemes odafigyelni az élelmezés ügyi várakozási időre. Előzmény: grener (20828) 20832 Ebben a hozzászólásomban mindent leirtam, amit a májkövességgel kapcsolatosan össze tudtam szedni szakirodalomból, internetről. Nyáron sok friss zölddel is fertőződhetnek a kicsik. Ha csak egy is megfertődződik, akkor már fenn áll a veszély hogy az összes kicsi fertőzött lesz. Az első évben rendszeresen adtam gyógyszeres tápot a kicsiknek. Akkor azt sem tudtam mi a májkövesség. Előzmény: grener (20830) 20831 Nyáron fialt egy előhasi anyám 6 db-t. 3 hetes vemhesen kapta meg a mixo elleni oltást ennek ellenére a fülén lett egy seb (nem volt komoly és amint kialakult le is száradt meggymag méretű volt).
A területen a nagyobb, sötétebb színű nyulak élnek, amelyek a kontinens keleti részeiben télen már részben megfehérednek és pedig főképpen a háton és tenyérnyi szélesen a combokon, a farok előtt. A harmadi földrajzi táj a dán Seelandtól kezdve a Keleti-tenger országain át, Pétervár és Moszkva környékét is beleértve, Karkovig húzódik. A területen a már említett L. aquilonius-hoz hasonló nyulak élnek. A negyedik földrajzi tájhoz Irországot, Skandináviát és Észak-Oroszországot sorolja. Ez a terület már a sarki nyulak hazája. Érdekes, hogy teljesen azonos véleményre jutott már 1901-ben – tehát Hilzheimernél jóval előbb – Méhely Lajos is (Brehm–Méhely: Az állatok világa), aki egy dél-európai, középeurópai és északkeleti fajtát különböztetett meg. A délangol mezei nyúl (Lepus europaeus occidentalis de Wint. ) Nyugat-Európa és Észak-Afrikai nyulait de Winton tanulmányozta (Anneles and Magazine of Naturel History, 1898). A délangol mezeinyulat – Herefordshire grófságból – Lepus europaeus occidentalis néven, mint külön alfajt írja le; az új alfaj színe nemcsak élénkebb és vörösebb, hanem hátsó lábai is 2.
A nyulak komfortérzetéhez hozzátartozik pl., a nyújtózkodás, az ásitás, vagy a tüsszentés is. 21004 Szerintem a "gizda" szónak semmi köze a magyar nyelvhez. Nekem ez a szó semmit sem mond és sorolni sem tudom sehová. A Bakos Ferenc szerkesztette 1989-es kiadásű idegenszavak szótára nem tartalmazza. Az interneten viszont már jegyzik. Állitólag cigány eredetű szó a szleng nyelvhasználatban. Minden esetre érdekes, hogy szóba került s beszélgetünk róla. 21003 Ne haragudj, de egy kicsit erős a megjegyzésed! Te nem hallottál olyan jasszkifejezést, mondást, hogy "mit gizdáskodsz? " Mi gyerekkoromban még emlékszem, alkalmaztuk, - 55-60 évezzel ezelőtt, a pofátlan, nagyképű, "sovány, gyenge, ügyetlen ember akinek nincsenek jó képességei ezért lenézik", de erősködő kölkökkel szemben! Budapesti születésű vagyok, (nem érdem) itt nincs tájszólás. Egyébként alinkben meg nézheted. Tényleg, mit gizdáskodsz? Úgy gondolom Te mész szemben a forgalomban. A magyar nyelvünk csodálatos, rengeteg szavunk van, ha nem ismerjünk mind, ne sértsük mást, aki ismeri, inkább hasznosabb, ha állandóan gyarapítsuk szókincsünket.
Így érthető, hogy miért látszik néha a nyúl bámulatosan okosnak és miért néha bámulatosan ostobának. A nyúlnak az a tulajdonsága, hogy oly óvatos körültekintéssel megy otthonába, vele született ösztön. Másképpen aligha volna megérthető, hogy már háromhetes korában hasonló körültekintéssel keresi fel vackát. Az pedig csak természetes, hogy minél idősebb az állat, annál óvatosabb. A nyúl gyávaságáról is sokat beszélnek, de akadnak közöttük bátor, sőt harapós egyének is. A fiatal nyulacska játékos kedvéről Baltz közöl egy igen kedves történetet (Wild und Hund 1907) "Egy elhagyott ösvényen ugrált egy fiatal kis nyulacska, amely oly pici volt, hogy csak átmenetileg hagyhatta el a nyúlmamát; kirándulásán találkozott egy fekete rigóval. A madár első viharos támadása védelemre késztette a nyuszikát és első lábait dobverőnek használva, igyekezett megszabadulni támadójától. Ez azonban, mint csakhamar fölismerte, nem akart rosszat; kissé visszavonult s pár meghajlás után a második támadásra készült.
Mi Az Az Osztatlan Képzés, 2024 | Sitemap