§ (1) bekezdés, 135. § (3) bekezdés]. Az újdonságot a fenti limiteket meghaladóan önként vállalható túlóra (ún. önként vállalt túlmunka) bevezetése jelenti: A munkáltató és munkavállaló írásbeli megállapodása alapján legfeljebb további évi 150 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, kollektív szerződés esetén további legfeljebb 100 óra. A munkavállaló ezt a megállapodását a naptári év végére felmondhatja [Munka Törvénykönyve 109. § (2) bekezdés és 135. § (3) bekezdés]. Azon túl, hogy a munkavállalók önként vállalt túlmunkára kizárólag a saját beleegyezésüket követően kötelezhetők, a munkavállalók védelme érdekében a módosított Munka Törvénykönyve kifejezetten tartalmazza azt is, hogy a) kollektív szerződés kizárólag a munkavállaló javára térhet el attól a szabálytól, hogy a felek megállapodása alapján legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el [Munka Törvénykönyve 135. § (2) bekezdés s) pont]; b) a munkáltató nem mondhatja fel a munkavállaló munkaviszonyát kizárólag arra hivatkozással, hogy a munkavállaló az önként vállalt túlmunkára vonatkozó szerződését felmondta [Munka Törvénykönyve 66.
§ (3) bekezdés b) pont]. Bővült a nyilvántartandó adatok köre A fenti módosításokkal összhangban bővült a munkáltató által nyilvántartandó adatok köre. A rendkívüli munkaidőt a korábbi szabályozás alapján is nyilván kellett tartani, ugyanakkor ettől külön kell a jövőben vezetni az önként vállalt túlmunka alapján elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó adatokat [Munka Törvénykönyve 134. § (1) bekezdés d) pont]. Amennyiben ilyennel rendelkezik, a munkáltatónak kötelessége az önként vállalt túlmunkára vonatkozó megállapodásait is nyilvántartani [Munka Törvénykönyve 134. § (4) bekezdés c)-d) pont]. A pontos és naprakész nyilvántartások vezetése rendkívül lényeges, különösen a hosszabb munkaidőkeretre tekintettel, amikor is az elszámolásra akár több évvel a felmerült rendkívüli munkavégzést követően is sor kerülhet (lásd a Munkaidő-szervezéssel kapcsolatos változások a Munka Törvénykönyvében című írásunk 1. részét). Munkaerő-kölcsönzés minimális szolgáltatási díja A Módtv. felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési (szolgáltatási) díjat.
IX. 14. A Kúria döntése: Nem volt bírósági felülvizsgálat iránti kérelem.
A mai tárgyalást követően holnap reggel rövid tájékoztatót tart Mucsi Zoltán elnök a Dunaferr DV. Vasas a Szövetségi Tanács (SZT) tagjainak, akik majd megvitatják testületükkel a közösen kialakított Vasas szakszervezeti álláspontot. Ennek ismeretében a SZT megfogalmazza a tárgyaló csoport részére, hogy a következő tárgyaláson a Vasas milyen álláspontot képviseljen. Folytatás 2019. február 5-én!
A Munka Törvénykönyvének 2019. januárban hatályba lépett változásait bemutató írásunk első részében (Munkaidő-szervezéssel kapcsolatos változások a Munka Törvénykönyvében 1. rész) összefoglaltuk a munkaidő beosztásával és a megnövelt munkaidőkerettel kapcsolatos főbb változásokat. Az alábbiakban a rendkívüli munkaidőre vonatkozó új szabályokat mutatjuk be továbbá felhívjuk a figyelmet arra, hogy bevezetésre kerül a munkaerő-kölcsönzés minimális szolgáltatási díja. Rendkívüli munkaidő Amennyiben a munkavállaló - a munkáltató utasítása alapján - rendes munkaidején kívül munkát végez, az rendkívüli munkavégzésnek számít, amelynek ideje a rendkívüli munkaidő, köznyelvben a túlóra. A Munka Törvénykönyve a rendkívüli munkaidő alábbi eseteit határozza meg: a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama [ Munka Törvénykönyve 107. §]. A rendkívüli munkaidő lehetséges éves mértéke változatlanul 250 óra, kollektív szerződés felhatalmazása esetén 300 óra [Munka Törvénykönyve 109.
Mi Az Az Osztatlan Képzés, 2024 | Sitemap