Bár egyesek csak hisztinek és túlzott érzékenységnek nevezik, a borderline személyiségzavar sokkal súlyosabb mentális betegség, mint ahogy azt az ismerősök vagy barátok gondolnák. Korábban írtunk arról, hogy a legközelebbi hozzátartozók életét is mennyire megkeseríthetik a vég nélküli "se veled, se nélküled" játszmák, vagy a hol közömbösséget, hol felhőtlen(nek tűnő) jó kedvet felváltó hirtelen kiborulások. Jó hír, hogy a probléma orvosolható, de ehhez elengedhetetlen a környezet támogató és segítőkész hozzáállása is. Szakértőt kérdeztünk arról, hogy melyek azok a megnyilvánulások, amik nemhogy nem segítenek a borderline személyeken, de még árthatnak is, hiszen szembeszegülést, nemtörődömséget, érzéketlenséget vagy lekicsinylést sugallnak. "Nem reagálod túl egy kicsit a dolgo(ka)t? " "A borderline személyiségzavar egyik legfontosabb jellemzője a szélsőséges érzelmi-indulati reakciókra való hajlam. Ez a személyiségfejlődés mély rétegeit érintő korai érzelmi zavarból ered, aminek felismerésére a személy nem képes, így nem éli meg saját reakciói túlméretezettségét, irreális felfokozottságát sem.
"Elég az önsajnáltatásból! " "Én nem vagyok felnőtt. Én nem tudok felnőttként viselkedni. Akik szeretnek, azt mondják, őszinte gyermek lelkületem van, de aki nem ismer, úgy gondolja, egy infantilis, túlérzékeny, magának való, mindenféle normaképet nélkülöző, bogaras nőszemély vagyok. Ezt persze nem az elején állítják, a borderline-ok ugyanis egészen fura mód tudat alatt vagy tudatosan tökéletesen manipulálják az embereket, és első pillanatban egy teljesen szimpatikus, szerethető karaktert jelenítenek meg. Próbáltam már előre szemét, érzéketlen felnőttként bemutatkozni, hogy megkíméljem magam a későbbi forgatókönyvtől, de az alaptermészetem, az a kedves valaki, akinek kell az elfogadás és a szeretet, valahogy mindig kiütközött. Nem tudok felnőttet játszani. Folyton erőlködöm, hogy menjen, de kilóg a lóláb" - vallja a 35 éves Lévay Anikó. "Semmilyen körülmények között nem tanácsos önsajnáltatással vádolni a beteget, hiszen a sötét és negatív látásmód mellett létrejövő depresszív hangulatban lévő személy fájdalmát, magányát és tehetetlenségét vonja kétségbe egy ilyen közlés.
Lelki berendezkedésünk, a világról alkotott képünk, a minket ért ingerek értelmezése, a viselkedésünk abban a térben, amit másokkal megosztunk - nehéz megállapítani, hogy ezekben hol húzzuk meg azt a határt, amit normálisnak nevezünk. Meg kell-e húznunk egyáltalán? Annyi biztos, hogy ha a normalitás egy szinte mérhetetlenül széles sáv is, valahol van határa, és ez a határ ott húzódik, ahol a valósággal való ütközés már kínlódást, lelki szenvedést okoz. Borderline (más néven határeseti) személyiségzavar esetén a hordozó és a környezete is gyötrődik. Ebben nem csak ő szenved: családja, párja, környezete is. Borderline szindróma - ki szenved benne? Gyakran titulálják a jellemző viselkedési mintát drámázásnak, hisztinek, primadonna tempónak, vagy egyszerűen elviselhetetlen embernek a borderline szindrómában szenvedő embereket, olyannak látva őket, akik minden kapcsolatukat elrongálják, akikkel egyszerűen nem lehet együtt élni, akik sokszor a saját sorsukat rontják, szinte önmagukat is elemésztik a hozzájuk közel állókkal együtt – mégis az az igazság, hogy ők értékes, sokszor kifejezetten tehetséges emberek, akik szenvednek.
A "megfelelő" válaszadás és a normális kognitív és viselkedési válaszok fenntartásának képessége elsősorban a negatív érzelmek és a stressz kezelésének tanult képességeitől függ.. A "fájdalmas" viselkedés megnyilvánulása meglehetősen fiatalon jelentkezik. Az affektív instabilitás kialakulásával kezdődik, amikor az ember erős érzelmekkel rendelkezik a hétköznapi élethelyzetek iránt, és sok időbe telik a kezdeti normális állapot elérése. Például a szégyenlősség helyett az emberek bűntudatot és szégyent tapasztalnak, irritáció helyett - düh stb. Emellett eufóriát és diszforiát tapasztalhatnak, vagyis ésszerűtlen átmeneti vidámságot, vagy éppen ellenkezőleg, intenzív szorongást, vegyes düh- és szomorúságérzetet. Depresszív állapot, lelki és érzelmi szorongás jellemzi őket. Az állapot a poszttraumás stressz folytatásaként is felfogható.. A jövőben az állapot romolhat. Ilyen vagy olyan mértékben hajlamos lesz önpusztításra, áldozattá válásra, szétválasztásra vagy identitásvesztésre. Az ebben a rendellenességben szenvedők egyre gyorsabban döntenek, kezdenek részt venni a pszichotróp szerekben, heves szexuális életet folytatnak, bűncselekményeket követnek el, különösen az élet megrázkódtatásaira reagálva, így megpróbálnak menekülni a probléma elől és "belemerülni" az önpusztításba, megszabadulni az érzésektől, ürességtől, unalomtól és fájdalom.
Az emberek közötti kapcsolatok nagy mértékben képesek a testi folyamatokat befolyásolni, egészen a gének működéséig. A gyerekeknél különösen nagy a kapcsolatok jelentősége, amelyek elsősorban a szülőkhöz vagy más fontos emberekhez fűződnek. A korai gyermekévek kikövezik a későbbi testi és lelki folyamatokhoz vezető ámos modernkori stresszkutatás utal arra, hogy a szerető anyai törődés pozitívan hat a felnőttkori stresszreakciókra. Az aktív anyai gondoskodás megvédi a csecsemő stresszgénjeit attól, hogy felnőttkorban túl élénken reagáljanak. (Meaney MJ & Szyf M (2005). Maternal care as a model for experience dependent chromatin plasticity? Trend Neurosci 28: 456-463. )DisszociációPszichés szempontból a disszociáció eltávolodást jelent az éppen aktuális helyzettől, amikor az ember "mintha nem lenne jelen". Az enyhe disszociatív jelenségekkel a hétköznapokban is találkozhatunk. Legenyhébb formája például az álmodozás vagy ha valamit teszünk, és utólag fogalmunk sincs, hogy közben mi játszódott le.
Az izgalom egy idő után viszont dagályból apályba csaphat át, és a partner kifárad. Aki ezt a nehéz helyzetet vállalja, és igyekszik szeretetben megtartani a párját, az nehéz, de nem megoldhatatlan feladatra készüljön. Az ő szerepe az, hogy a terápiás segítség mellett álljon ki, és segítse azt a gyakorlati, mindennapi helyzetekben. A borderline szindróma ijesztő viselkedési kilengései 40 éves kor körül csillapodni szoktak, ha addig hatékony segítséget kapott a borderline személyiségzavaros személy, ekkorra megtanulja kezelni az indulatait, megérti saját működését, és tisztába jött az értékeivel is. Híres borderline személyek: Ludwig Beethowen Marilyn Monroe József Attila Britney Spears, Angelina Jolie, Lindsai Lohan Amy Winehouse Diana heregnő Nicki Minaj Indexkép: