Mi Az Az Osztatlan Képzés
2020-04-20 Fűmag vetés, Füvesítés A füvesítés fagymentes időszakban elvileg bármikor elvégezhető. Nem mindegy azonban, hogy utána mennyire lesz gyors és egyenletes a csírázás, valamint az sem, hogy a csírázás után mennyi ápolás kell a fiatal gyepnek ahhoz, hogy jól beálljon és megerősödjön. Füvesítés időpontja A parképítési gyakorlatban a füvesítés időpontja két vetési időszakra oszlik. A fűmag vetés egyik időpont augusztus második felétől szeptember közepéig tart. Hazánkban ekkor jelentős csapadékra és harmat képződésre lehet számítani. Az éjszakák hűvösebbek, a melegigényes ruderális gyomok nem kapják meg a csírázáshoz szükséges hőt, így a fűmagvetés általában gyommentes marad. A másik időpont füvesítés idejére a március végétől április közepéig tart. A talajban ilyenkor még kellő téli nedvesség van, és a talaj hőmérséklete már kedvező a fűmag csírázására. Ha ilyenkor hirtelen felmelegedés köszönt be, és a talaj kiszárad, akkor ez a csírázó növények pusztulásával járhat. Az őszinél alacsonyabb talajhőmérséklet a csírázási időt megnyújthatja, ez nagyobb rizikót jelent, és a gyomosodás is megindulhat.
Kis felületeket (pl. : házikertben) többnyíre kézzel, nagy összefüggő területeket inkább géppel vessünk. Mindkettő előtt célszerű próbavetést végezni a helyes magmennyiség beállításához. Fűmagot kézzel szélcsendes időben vessünk. Kisebb területek füvesítésekor a tábla szélén, egy sekély barázdába bővebben szórjunk magot, így az a kelés után határozott élt kap. Fűmag vetés után Fű vetése - A fűmagot vasgereblye függőleges mozgatásával, egyenletes bekapálással, 4-5 centiméteres fogásokkal, vagy szöges hengerrel dolgozzuk bele a talajba. Apró fűmagok sekély bedolgozására a sima henger is elegendő. Nagy felületen kerti traktorral vontatott fűmag vető géppel vetünk és utána magtakaró borona, bordás vagy Cambridge-henger segítségével végezhetjük a magtakarást. A magvetés után az első fűnyírás idejéig a földet folyamatosan nedvesen kell tartani Különösen fontos az öntözés a csírázás időtartama alatt, mely kedvező körülmények között (14 °C fölötti hőmérséklet esetén) a vetés után 10 nap alatt megkezdődik és a növekedés idején, a csírázást követő 10-20. nap között.
Legfőbb előnyei: Alacsonyabb magasságon is tartható* a gyep, így még tömöttebb, kompaktabb látványt nyújt, ezáltal a gyomok is nehezebben jutnak élettérhez, így minimalizálható a gyomirtók használata is. Az alacsonyabb magasság révén csökken a gombás megbetegedés hajlandósága. Ez a fenntartási mód szinte minden típusú, fűmagkeverékű vagy telepítésű gyep esetén megállja a helyét. Nem szükséges a nyári időszakban változtatni a vágási magasságon, akár tavasztól késő őszig egy magasságon tartható. * Az egyik kedvelt gyepalkotó a nádképű csenkesz nem szereti az alacsonyra nyírást, ezért ajánlott a 4 cm körüli magasságon tartani. Ilyen fűmagkeverék az ICL Toscana és a BarenBrug Water Saver. Legfőbb hátrányai: Nincs mese, mindent meg kell a gyepnek adni ahhoz, hogy egészséges maradjon, és a fűnyírás intenzitását is mindentől függetlenül tartani kell! Nem elég a neves gyeptrágya gyártók által javasolt műtrágya program, miszerint évente elég csak tavasszal kijuttatni egy nagyon lassú feltáródású gyeptrágyát.
Nem elég csak rendszeresen nyírni a füvet, a nyírás során keletkezett nyesedéket mindig el kell távolítani. Csak ritka esetben javasolt a nyesedék rajta hagyása. A tavaszi hónapokban, amikor a gyep a legintenzívebben fejlődik nagyon fontos a heti egy fűnyírás. Ha várunk vele 2 hetet, elkezd befulladni, és egyenlőtlen színt alakít ki a gyep vágás után. A gyakori fűnyírás serkenti a dús, egészséges, magas minőségű pázsit kialakulását. Különösen fontos, hogy a nyári nagy melegben a késő esti fűnyírás után MÁSNAP REGGEL mindig öntözzük meg jó alaposan a gyepet. Tudatos gyeptrágyázás nélkül nincs szép gyep! Mint a növénygondozás során általában, a célzott és tudatos gyeptrágyázással a gyep és adott esetben a pázsit tápanyag-utánpótlását biztosítjuk. A tápanyag-utánpótlással garantáljuk a gyep megerősödését. Ellenkező esetben a gyep rövid időn belül meggyengül, megritkul, aminek egyértelmű jele a mohák és a gazfélék nagyfokú megjelenése. A gyep talajfelszínén az elhalt növényi részek filcréteget képeznek.
A fűnyírás gyakorisága meghatározza a gyomnövények elterjedtségét, a vízháztartást és tápanyag ellátottságot. Mivel a fűfajok nyírásának gyakorisága befolyásolja a növények virágzását és a mag érlelését, ezért fontos ennek megelőzése. A magérlelés minden növény, úgy a fűféléknek is jelentős energiáját emészti fel, ezáltal, a növény a vegetatív részek (sarjak, levelek) növelésére kisebb energiát fordít. A gyepünket igyekezzünk minél gyakrabban nyírni, hogy az szép sűrű legyen. A fűnyírás gyakoriságára, az időjárás, öntözés és tápanyag utánpótlás valamint a gyepünket alkotó fajok, genetikailag kódolt növekedési erélye határozza meg. A fűfelületünket tavasszal és ősszel, amikor a nap még alacsonyabban halad át az égen, akkor vághatjuk alacsonyabb tarlómagasságúra. Ez pázsitnál 3-5 cm, díszgyepeknél 6-8 cm között ingadozik. Nyáron, ha nem akarjuk gyepünket kiégetni, legyengíteni mindig a felső határt érintse ez a szám, tehát pázsitoknál 5-6 cm, díszgyepeknél 8-10 cm legyen a vágott fű magassága.
A nagyobb levélfelület következtében fellépő fokozott tartalék tápanyag képzés az általános kondíció javulásában mutatkozik meg. Általánosságban elmondható, hogy minél rövidebb a nyírási magasság, annál fokozottabban kell a nyíráson kívüli egyéb ápolási műveleteket elvégezni. A nyírás gyakorisága szoros összefüggésben van az egyéb ápolási műveletekkel, a gyep típusával, faj és fajtaösszetételével, tápanyag-ellátottságával, öntözéssel, évszakkal, gépparkkal, gyepfelület minőségével, stb. Az általános nyírási magasság dísz- és sportgyepnél általában 3, 5-5 cm. Nyírásonként a levélhossz 1/3-át szabad csak egyszerre eltávolítani. Ha ennél többet vágunk, a gyepet nagy stressznek tesszük ki, mivel így a növény elveszti levélzetének nagy részét. Ha a gyepünk még is túl nagyra nőtt, érdemes két lépcsőben elvégezni a fűnyírást. Először magasabbra állítani a gépet és így elvégezni a nyírást, majd másnap egy alacsonyabb pozícióban megismételni, immár a szokásos magasságban. Ugyan ez a kert tulajdonos részéről több ráfordítással jár, azonban meghálálja majd a gyep az erőfeszítéseinket.
Egész munkánk sikeressége azon múlik, hogy ekkor folyamatosan nedvesen tudjuk-e tartani a talaj felső pár centis rétegét. A kritikus szakasz az első belocsolástól addig tart, míg a fűszálak a talajfelszínt árnyékolva nem csökkentik annak párologtatását, és nem eresztenek megfelelő mélységbe gyökérzetet. Ez 2-3 hetet vesz igénybe és gyakran napi 3-4-szeri locsolást is jelent az időjárástól és talajtipustól függően. 10. A vetés túlöntözéseEredmény: foltokban sárgás pázsit, egyenetlen sűrűségű csírázásAz automata öntözőrendszer rosszul beállított öntözési ciklusa, egy nyitva felejtett hagyományos kerti szórófej vagy egy rosszkor jövő felhőszakadás könnyen vezethet vetésünk elázásához. Ilyenkor a rosszabb vízelvezetésű talajokon a mélyedésekben megáll a víz, és megfosztja az oxigéntől a gyenge fűszálakat, és a mélyebb talajrétegekbe mossa le a létfontosságú nitrogént. A többlet csapadék az erősebben lejtős terepről lemossa a magot a mélyebben fekvő részekre, tönkretéve a szép egyenletes vetésünket.
Amikor a téli fagy már elvonult és egy kicsit felmelegedett a levegő, akkor munkához lehet látni. Ennek hiányában ugyanis könnyen kárt tehet a talajban és a pázsitban egyaránt, ezzel tönkretéve mindazt a munkát, amit eddig elvégzett. Arra is figyeljen, hogy mennyire vágja vissza a füvet az első fűnyírás alkalmával. Habár az ideális magasság 6-8 cm, először a felénél nem célszerű tovább nyesni. Ha ennél alacsonyabbra nyírja le, a gyökérzet kevésbé tud fejlődni, ennek következtében a fűszálak gyengébbek és rosszabb minőségűek lesznek, ráadásul sokkal könnyebben ki is száradnak. A levágott maradékot távolítsa el a gyepről egy gereblye vagy egy lombseprű segítségével. Erre azért van szükség, mert az optimális eredmény érdekében, vágás után érdemes tartani egy esőztető öntözést és tápanyagozást is. A levágott és elhalt hulladékok viszont nehezítik a tápanyagok felszívódását a talajba. Az első fűnyírás alkalmával mindig körültekintően kell eljárni, mivel ez kritikus a későbbi növekedés szempontjából.