Mi Az Az Osztatlan Képzés
Magán-állatorvosi ügyeleti beosztás Magán-állatorvosi ügyeleti beosztás Csongrád megye 2012. március hónap Csongrád kerület, I. ügyeleti körzet: Csongrád március 2. március 5. Dr. Juhász Mihály Tel. : 63-477-325 március 9. március 12. Szabó István Tel. : 30-228-9369 március 14. március 16. Dorogi Zsolt Tel. : 30-403-6481 március 17. március 18. Gál József Tel. : 30-985-2361 március 25. március 26. Lovászi Zsolt Tel. : 30-409-5356 március 30. április 2. Tóth Csaba Tel. : 30-925-1511 Hódmezővásárhely kerület, II. ügyeleti körzet: Hódmezővásárhely, Mártély március 2. Cseuz Tamás Tel. : 30-262-0105 március 9. Kocsis László Tel. : 30-938-2928 március 14. március 19. Horváth Mihály Tel. : 30-540-5969 március 23. Szabó András Tel. : 30-968-3064 március 30. Zsolnai János Tel. : 30-955-7453 Hódmezővásásrhely kerület, III. ügyeleti körzet: Székkutas, Kútvölgy, Sóshalom március 2. Ifj. Makay Attila Tel. : 30-499-7645 március 9. : 293-738 március 14. : 30-499-7645 március 23. : 293-738 március 30. : 30-499-7645 Makó kerület, IV.
pincevezető [0964] Duschanek Valéria (1950–2019) tartósítóipari mérnök, mikrobiológus, húsipari szakmérnök [0965] Dusha Ilona (1946) biológus [0966] Dworschák Ernő (1936–1998) gyógyszerész [0967] Dzsipoff Demeter (1938) növényvédelmi szaktechnikus [0968] Dzubay Miklós (1920–1994) vegyészE, ÉSzerkesztés [0969] Eck Kálmán (1910–? )
24 A kereskedők ekkor többnyire az élelmezési cikkek, gabona, bor, gyümölcs, s vászonáruk, készruhák közvetítését végezték. A kereskedelemben dolgozók száma Csépén elérte az 1, 3%-ot. Jelentős esemény volt, hogy 1901-ben, a vidéken legkorábban, létrehozták a kiskereskedelmi szintű Hangya Szövetkezetet. Az iparosok és a gazdagabb parasztok önkéntes társulása volt ez, a nagybani közös beszerzés és értékesítés előnyeivel. Hasonló céllal alakult meg 1917-ben a Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezet is. 25 A kereskedelmi forgalmat az 1930-as években az említett két szövetkezet és 7 szatócs, valamint 6 tojás és baromfi kereskedő bonyolitotta le Csépén. 26 Gabona eladás A helybeli zsidó kereskedők a két világháború közti időszakban is felvásárolták a lakosságtól az eladásra szánt gabonát. Volt olyan kereskedő, aki még akkor felvásárolta a búzát, amikor még le sem volt vágva, és hitelt adott rá. Ezek többnyire Kunszentmártonba szállították tovább a gabonát, s ott sokszor egyenesen hajóba rakták.
A szilárd úthálózat kiépítése csak a 20. század elején történt meg. Mai szemmel itélve nagyobb távolságokat is rendszeresen gyalog tettek meg a határban húzódó földutakon. Kunszentmártónba és Csongrádba is elmentek gyalogosan. A Cibakházával való élénkebb kapcsolatot - a cibakháziak is gyakran jöttek ide vásárba, és innen is jártak oda - többek közt azzal magyarázzák, hogy oda könnyű volt a közlekedés. könnyű vót a járás, mer nem kellett se Tiszán, se semmin átmenni. Itt homokon kellett átmenni a szőlőkön keresztül, nagy homok terület vót, könnyű vót átmenni, mer nem vót nagy sár. "22 Kereskedelem Csépa lakosságának a vásárok és a piacok keretein kívüli igényeit a helybeli kereskedők elégítették ki. A 18. század második felében görög kereskedők áren-dálták a község boltját. A falu kocsmájának és boltjának árendása általában vevő volt a lakosság terményeire, borára is. A csépai bolt jövedelmét növelte, hogy a tiszasasiak, szelevénviek és a szőlöbeliek is látogatták. 23 A 19. század elején a görögök beáramlása megszűnt, helyüket a zsidó kereskedők vették át.
A házassági kapcsolatok elemzésénél módszertanilag Örsi Julianna és Szabó István munkáit tartottam szem előtt. Szállási Sándor említi, hogy híres a sasi szüreti mulatság, ekkor bandériumos felvonulással hívják a környező falvak lakóit. /Szállási Sándor. 7. / Botka János, 1977. 110. Itt kell megjegyezni, hogy a felsorolt határ részek közül Csipsár. öthalom, Ság és Vadaskert lakott majorok voltak, ma már elnéptelenedtek.. 1900-ban 32 házasságból 23 volt endogán, 71, 87% 1910-ben 30 házasságból 15 volt endogán, 50% 1920-ban 60 házasságból 38 volt endogán, 63, 3% 1930-ban 31 házasságból 16 volt endogán, 51, 61% 1940-ben 26 házasságból 11 volt endogán, 42, 3% 1950-ben 37 házasságból 13 volt endogán, 35, 13% /Csépai Egyházi Levéltár házassági anyakönyvei alapján. A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethnographia, LXXXIX. 231-243. Bácskai Vera - Nagy Lajos, 1978. Piackörzetek a XIX. század eleji Magyarországon. 217- 230. Bakó Ferenc, 1951. A magyar paraszti mészégetés kutatása. MTA II. Oszt.
főkönyvelő [1303] Gallé László (1942) biológus, ökológus [1304] Galli Miklós (1948) gépészmérnök [1305] Galló Ferenc (1912–? ) állatorvos [1306] Gallyas Csaba (1941) mezőgazdasági mérnök [1307] Galó Miklós (1948) mezőgazdasági mérnök, könyvvitel-statisztika szakos középiskolai tanár [1308] Gályász József (1954) mezőgazdasági mérnök, vállalatgazdasági szakmérnök [1309] Gangl János (1952) növénytermesztő üzemmérnök, mezőgazdasági mérnök [1310] Gánti Tibor (1933–2009) vegyészmérnök [1311] Gara István (1947) kertészmérnök [1312] Garaczi Imre (1928) állatorvos [1313] Garádi Péter (1952) mezőgazdasági mérnök, halászati szakmérnök [1314] Garaguly Gyula (1917–? )