Köszönjük, hogy most Te is minket olvasol! Részletek itt. A Panoráma főszerkesztője lett, de saját műsorából is eltiltották, majd a közismerten jobboldali televízióst az akkori Horn-kormány jobbnak látta a távoli Jordániába helyezni. A szocialista érában készült filmjeit az akkori nyugati világ is megvásárolta, Monte-Carloban Arany Nimfa díjjal ismerték el munkásságát. A 2000 után induló Echo TV-nél még munkát vállalt, majd a 67. születésnapja után visszavonult. Feleségével, Ágnessel egy kis erdei faluba, Mátracserpusztára költözött. Pályája Az MTV Külpolitikai Szerkesztőségének helyettes vezetője 1972–77 között és a Panoráma, Nemzetközi Stúdió, Parabola, Szemtől szemben, Fórum stb. című műsorainak a főszerkesztője. Az MTV Közel-keleti tudósítója 1994–1998 között. Az MTV elnökségi tagja (1990. január-április), 1996–97-ben az MTV regionális elnökhelyettese, 1998–2004 között főmunkatársa. Kiemelt kép: Chrudinák Alajos – Forrás: MTV
adó osztozott. Az ezredfordulón a közszolgálati rádió és tv igyekezett életben tartani maradék hagyományait, míg a keresk. adók jelentős anyagi háttérrel, látványos licensz műsorokkal, a felszínes szórakoztatást (gagyit) terjesztették. A hazai televíziózásra és rádiózásra a megtorpanás jellemzőbb lett, mint a kezdeteiben megszokott alkotó megújulás és fejlődés. Rádió és M. Televízió több évtizedes tört-e bizonyítja, hogy döntő szerepe van a nemz. tört-ében és ezek a tények körvonalazzák azokat a kötelezettségeket, a feladatokat, amelyeket valamirevaló kormányzat nem kerülhet ki. – 1990. VII. 31: Hankiss Elemért (1928-) a tv, Gombár Csabát (1939-) a rádió élére Göncz Árpád (1922-) közt. elnök nevezte ki, a min. elnök javaslatára, az ogy-i pártok egyetértésével. 1991. 9: a min. elnök kérte Király Edit (1943-), Rózsa T. Endre (1946-) és Sediánszky János (1931-) kinevezését a M. Rádió alelnöki, Bányai Gábor (1950-), Chrudinák Alajos (1937-) és Peták István (1940-) kinevezését a TV alelnöki tisztségére; IX.
Chrudinák Alajos Panorámája minden adása érdekes, izgalmakkal teli volt, a szókimondása mellett, (már amit abban az időben is lehetett! ) Szaniszló Ferenc, az utód beszélt minap arról, hogy ő hogyan is élte meg az első riportok születését a forró helyzeteket Chrudinák Alajos tanítványaként. Ezt a dokumentum filmet érdemes megnézni, mert a sok régi filmkocka egy kicsit választ ad a mostani politikai miértekre is. Válasz
Sosem számoltam meg pontosan, talán Koszovó lehet a századik ország, amelybe eljutottam. Ahogy a helyzetét elnézem, lesz még részem balkáni kalandban.
Az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából, Szlovákiából érkezett közel 40 hallgató a tanfolyam elvégzése után oklevelet kap - tájékoztatott Görgényi Erzsébet, a Szent László Akadémia határon túli újságíró egyetemének koordinátora. Franka Tibor újságíró kezdeményezte ezt a képzést. A tavalyi három hét helyett idén csupán 10 napos volt a képzés, anyagi gondok miatt. Az előadók között volt Franka Tibor, Chrudinák Alajos, Lakatos Pál, Beke György, Kovalik Márta, Haeffler András. - A Szent László Akadémia tervezi nappali tagozatos rendszerben 3 éves főiskolai képzés beindítását. /Szőcs Andrea Enikő: Szent László Nyári Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10. /1999. december 11. Dec. 11-én Budapesten, a Magyarok Házában a temesvári események tizedik évfordulójára emlékeztek. Bátran kijelenthető, hogy az akkori felkelés az európai történelem egyik legfontosabb eseménye volt - jelentette ki Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetsége elnöke. Szerinte az 1989-es események hozzájárultak az európai nemzetiségi jogok, a kisebbségi jogok és a szabadságjogok állapotának javulásához.
Amikor tudomást szereztek a falurombolás elleni tiltakozásról vagy 1988-ban, a reformáció ünnepén bemutatott Dsida-előadás után kirobbant szekuritátés hercehurcáról, egy emberként álltak mögém. – Mire számított? Hitt valamiféle változásban Romániában? – Azt nem hittük, hogy a Ceauşescu-rendszer megbuktatható. Igaz, hogy abban az időben már zajlottak a rendszerváltó folyamatok szerte Európában. Amikor az osztrák–magyar határon megszervezett páneurópai piknikre hívtak, csak üzenetet tudtam küldeni, mert kiutazási engedélyt nem kaptam. Sütő Andrást idézve írtam: maradunk, másként nem tehetünk. A falurombolási terv elleni egyházmegyei kezdeményezés után ugyanis már nem volt visszaút, csak előre lehetett menekülni. Később derült ki, hogy 18 egyházmegyében nyomozott velem kapcsolatban a Szekuritáté: minden olyan szál érdekelte őket, ami a Tőkés családdal kapcsolatba hozható. Ebben a helyzetben számomra létfontosságúvá vált a gyülekezet támogatása, nélküle elveszett ember lettem volna. A Szekuritáté módszerei– A gyülekezet hogyan védhette volna meg, ha a Szekuritáté likvidálni akarja?
A min. elnök ezután közölte Göncz Árpáddal, hogy a kormány a két intézmény működéséért továbbiakban nem vállalja a felelősséget. IX. 3: az ogy. kulturális biz-a megvitatta a rádióról és a televízióról szóló 5575. sz. töslathoz benyújtott módosító indítványokat. 10: a kormányülésen olyan alapítvány létrehozásáról döntöttek, amely támogatna egy, a határokon túl fogható műholdas adást. 19: a Szabad M. Tájékoztatásért Biz. (70-80. 000, a rendőrség szerint kb. 15. 000 résztvevővel) tüntetést szervezett a Parlament és a M. Televízió előtt, a rádió és a tévé eln-einek lemondását követelve; jelen volt több ogy-i képviselő, akik közül Csurka István (1934–) szólt a tömeghez. 24: a balliberális Demokratikus Charta fölhívására több ezer ember tüntetett a dem. mellett, a "szélsőjobb", a "kirekesztő szellemiség" ellen a Petőfi-szobornál, ill. a Kossuth téren. 26: a washingtoni képviselőház vitáján fölszólalók elítélték a helyzetelemző Csurka-dolgozat [Néhány gondolat – és 8 társgondolat] szellemiségét.
Temesvárról Szilágymenyőbe– Ez volt tehát a vég kezdete... – Tele voltunk félelemmel, de el voltunk készülve mindenre. Akkor már nem volt tűzifánk, nem vásárolhattunk semmit. Úgy ettünk, hogy vasárnapról vasárnapra a hívek elárasztották az úrasztalát csomagokkal. A templomajtó előtt mindenkit igazoltattak, és akit beengedtek istentiszteletre, felírták a nevét. A kilakoltatást azonban elkerülni már nem lehetett. A 15–16-án lezajlott szimpátiatüntetés utáni este úgy készültünk a vasárnapi istentiszteletre, hogy bármi megtörténhet. És vasárnap hajnalban meg is történt: nagy csapat rendőr és civil ruhás szekus tört be a házba, amelyet hét presbiter – köztük Gazda Árpád – őrzött egész éjszaka. Itt már nem volt mit tenni. A presbitereket a milíciára hurcolták, engem a feleségemmel együtt külön-külön kihallgatásra vittek. Pirkadat előtt úgy dobáltak be mindent egy konténerbe, hogy a kamra tartalma a székekkel és a táskarádióval együtt került a közös kupacba. Nem tudtuk, hova visznek: börtönbe vagy kivégzésre?
Mi Az Az Osztatlan Képzés, 2024 | Sitemap