A Javaslat szerint ezekben az esetkörökben a hatályos rendelkezést fenn kell tartani. 2. 343. §-ában foglalt rendelkezés, a jogos védelem ugyancsak jogellenességet kizáró körülmény. Ennek folytán ebben a tényálláskörben felelősségről nem lehet szó, de nem lehet szó kártalanítási kötelezettségről sem, mert a károkozás jogtalan támadás elleni védekezés körében történik. A mentesülés tényálláselemei: 1. a támadás vagy közvetlenül erre utaló fenyegetés, 2. a támadó károsodása és 3. a támadás elhárítása a szükséges mértéket ne haladja meg. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Bármelyik feltétel hiányának jogi következménye az, hogy az eredetileg védekező magatartás már jogellenessé és felróhatóvá válik, amely esetkörben az általános kárfelelősségi szabály szerint kell a tényállást elbírálni. A Javaslat nem kívánja tételezni a jogellenességet kizáró körülmények között azt, ha a túllépés ijedtségből, menthető felindulásból, félelemből történt. Ezekre a tényálláskörökre nyilvánvalóan a felelősség általános szabályának az "adott helyzetben általában elvárható" fordulata az irányadó, amelynek folytán ezek a tényálláselemek a károkozó magatartást menthetővé teszik.
[39] A fenti két szempont alapján úgy gondoljuk, hogy – nézőponttól függően – esély van arra, illetve fennáll a kockázata annak, hogy a vezető tisztségviselővel szemben a társaság eredményesen tud kártérítési igényt érvényesíteni, annak ellenére, hogy az Új Ptk. ehhez az előreláthatóság kapcsán szigorú feltételt ír elő. [1]A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Új Ptk. ) 3:24. §. [2]Új Ptk. [3]A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. törvény (a továbbiakban: Régi Ptk. ). [4]A felelősségi szabályok újraszabályozásának szempontjaihoz lásd részletesen Vékás Lajos: Parerga. Dolgozatok az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. Budapest, 2008, HVG-ORAC, 210–241. o., 287–297. o., és VékásLajos: A szerződésszegés. In VékásLajos (szerk. ): A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 2013, Complex, 603–609. o. [5]Az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye, Magyarországon kihirdette az 1987. évi 20. tvr.
fejezetben volna a helye. A fejezetek a jogellenes károkozásokért való felelősség általános, továbbá általában alkalmazandó szabályait tartalmazzák, és ezt a szerves összefüggést a veszélyes üzemi, az alkalmazotti, a megbízotti stb. felelősség különös szabályai (amelyek lex specialis szabályozást jelentenek), vagyis a XXX. fejezet rendelkezései, megtörik. Eörsi Gyula szerint az előbbi két fejezet a polgári jogi felelősség "anyajogát" foglalja magába, de ezeket az egymással szorosan összefüggő rendelkezéseket a gyakorlat is anyajogi jelleggel ruházta fel. A Ptk. felelősségi jogának ez a felépítése szakított a hagyományokkal, mert az Mtj. az általános szabályokat követően rendelkezett a különös felelősségi alakzatokról. Marton Géza törvénytervezete viszont, amely "Egy polgári törvénykönyv kártérítési fejezetéhez" készült – a jogi felelősség egységes rendszerére vonatkozó felfogását tükrözve -, egyetlen fejezetbe foglalta össze a felelősségjog és kártérítés egész szabályrendszerét. Mivel a polgári jogi felelősség a specifikus törvényi tényállások mellett nemcsak egy olyan általános generálklauzulával rendelkezik, amelynek alapján különös tényállás hiányában is lehet kártérítési igényt érvényesíteni, hanem a különböző tényállásokat összefogó általános elveket és rendelkezéseket is tartalmazza, indokolt a törvény vonatkozó részében ezeket a szabályokat egy általános részt tartalmazó Cím alatt, az egyes felelősségi alakzatokat pedig egy külön Cím alatt összefoglalni, és külön Cím alatt kerülnek a törvénybe az egyes kártalanítási esetkörök.
A különválasztás lényege az, hogy a Javaslat – a nemzetközi kereskedelmi, üzleti gyakorlatban alkalmazott elvet követve – szigorítja a szerződésszegő fél kártérítési felelősség alóli kimentési lehetőségét, ezzel szemben a deliktuális kárfelelősség általános szabályát a Ptk. -ban foglaltakkal egyezően állapítja meg. A Javaslat szerint a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség terhe alól a szerződésszegő fél nem mentheti ki magát azzal, hogy a szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ezzel szemben a deliktuális felelősség alól az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsításának a bizonyítása mentesüléshez vezet. A Javaslat mindkét kárfelelősségi alakzatnál bevezeti ugyan az elmaradt hasznok és következményi, illetőleg közvetett károk tekintetében az előreláthatósági klauzulát, ennek tartalma azonban más a szerződésszegéssel okozott kárfelelősség körében, és a klauzula más tartalommal telítődik a deliktuális felelősség területén.
327. §-ának (1) bekezdésében írt jogcselekmények mind személyhez kötöttek. Az egyszerű kezessel szemben a főkötelezettől való behajthatatlanság igazolásáig az elévülés nyugszik, azt követően pedig a Ptk. §-ának (2) bekezdés értelmében a követelést vele szemben egy éven belül kellett volna érvényesíteni. Miután ez nem történt meg, a követelés a kezessel szemben elévült. * A felperes felülvizsgálati kérelme folytán megindult felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság eljáró tanácsa azért kezdeményezett jogegységi eljárást, mert el kíván térni a jogerős ítéletben hivatkozott legfelsőbb bírósági gyakorlattól. Az eljáró tanács álláspontja szerint a Ptk. §-ának (2) bekezdése alapján a főköveteléstől függő mellékkövetelések csak a főköveteléssel együtt évülhetnek el. Mellékkövetelés alatt a mellékkötelezettségből származó követelést is érteni kell. A mellékkötelezettek mint járulékos kötelezettek (idetartoznak az egyszerű kezes és más mögöttes felelősök) helytállási kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg a főkövetelés meg nem szűnik, illetve amíg a főkövetelés a főkötelezettel szemben bírósági úton érvényesíthető.
E szerint a munkáltató felel a munkavállaló károkozásáért, akkor is, ha a munkavállaló a kárt a munkaszerződését megszegve vagy a munkakörét túllépve okozta. A bírói gyakorlat még bűncselekmény elkövetése esetén is megállapítja a munkáltató felelősségét, ha a károkozásra a munkaviszonnyal összefüggésben került sor. A bíróságok fennállónak tekintik a munkaviszonnyal való kapcsolatot abban az esetben, ha a károkozásra munkaidőben, a munkaszerződés teljesítésével összefüggésben került sor. A másik oldalról viszont, azokban az esetekben, amikor a károkozó magatartásának semmi köze sincs az alkalmazotti jogviszonyhoz (például az alkalmazott nyaralása közben balesetet okoz, élelmiszer boltban lop, vagy esetleg egy futballmeccsen a lelátót megrongálja), az okozott kár nem a munkaviszonyával összefüggésben merül fel, ezért e kárért kizárólag ő maga lesz felelős, ezekben az esetekben a jogi személy felelőssége fel sem merülhet. Összegzésként azt mondhatjuk, hogy a kártérítési felelősség megállapításánál a károkozó tevékenységnek a munkaviszonnyal való összefüggésén van a hangsúly.
Az akarategységben megvalósított károkozás büntetőjogias szemlélete a gyakorlatban változatlanul "kísért", ezt a szemléletet hangsúlyozzák a törvénykommentárok is. Ezzel szemben – a mérvadó bírói gyakorlat szerint – a közös károkozás objektív tényállás. Ezt az objektív szempontot a törvénynek célszerű kimondania, hogy ezzel egyértelműsítse a gyakorlatot. Közös károkozásról van szó minden olyan esetben, amikor a károsodásra vezető folyamatban akár egymást követően, akár egyidejűleg többen vesznek részt, vagyis ha a kár objektíve több személy közrehatásának eredményeként következik be, éspedig függetlenül attól, hogy a károkozási folyamatban résztvevők egyáltalában tudomással bírtak-e egymás károkozó magatartásáról. Sőt, egyetemleges felelősségük akkor is beáll, ha tevékenységük együtthatása vezetett csak a kárbekövetkezéshez (környezetszennyezés körében tipikusan előforduló tényállás). Újabban pedig az internetszolgáltatások területén felmerülő tipikus tényállás, hogy az internetszolgáltató nem közvetlen károkozó ugyan, de lehetővé teszi a károkozást.
A cikk letölthető PDF formátumban is. A Felelősség szerződésen kívül okozott károkért 1. A Ptk. kártérítési felelősségi joganyaga, a hézagait sok tekintetben kitöltő jogfejlesztő jogalkalmazás, és annak elsősorban Eörsi Gyula nevével fémjelzett jogirodalmi megtámogatása – sőt alakulásának befolyásolása -, a szocializmus viszonyai között évtizedeken át alkalmasnak bizonyult a szerződésen kívüli kártérítési jogviszonyok rendezésére. Noha a fejlettebb nyugat-európai és tengerentúli jogi kultúrákban – és a hazai haladó civilisztikai gondolkodásban is – megjelentek apokaliptikus jóslatok a polgári jogi felelősség "végjátékáról", hanyatlásáról, haláláról, továbbá arról, hogy az individuális felelősség egyre inkább a magánszemélyek közötti károkozások rezervátumaiba szorul vissza, a bíróságokat próbára tevő felelősségjogi, kártérítési, kárelosztási problémákat hazánkban csak a '80-as évek második felétől kezdődően hozták felszínre a világban lejátszódó változások. Ezek a változások a rendszerváltástól kezdődően egyre határozottabban teszik próbára a jogalkalmazási gyakorlatot.
Mi Az Az Osztatlan Képzés, 2024 | Sitemap