A 19. század végi nagy átépítéskor a keresztúti stációk 14 képét a római Prokop Péter festette. Orgonáját a pécsi Angster cég gyártotta 1941-ben. A templomot utoljára 1974 1979 között újították fel, melyet a Mecseki Ércbányászati Vállalat anyagiakkal támogatott. A toronyzene a 2003-as bányásznap óta szól naponta 14 és 18 órakor. GPS koordináták: N=46 0 05, 0193 E=18 0 07, 7768 151 8. GPS koordináták: N=46 0 05, 0525 E=18 0 07, 6826 URÁNBÁNYÁSZATI KIÁLLÍTÁS ÉS HŐSI HALOTTAK EMLÉKTÁBLÁJA A Mecseki Ércbányászati Vállalat 1972- től gyűjtött bányásztörténeti anyaga az 1977-ben megnyílt Mecseki Bányászati Múzeumban került elhelyezésre. Az épület értékesítése miatt kitelepített ércbányászati gyűjtemény 1997- ben az uránbányászat magyarországi szülőhelyére, Kővágószőlősre került. 2003-tól a Soproni Központi Bányászati Múzeum kezelésében van. A gyűjtemény bemutatja a Kárpát-medence ércés ásványbányászati emlékeit. A kiállításon szemléltetésre kerül az uránérckutatástól kezdődően a bányászat és az érc vegyi feldolgozásának teljes folyamata.
A petíciót, amit a TVE is támogat itt írhatod alá. Titkolózás övezi A zavaros hátterű Magyar Urán Resources Kft. (korábban Wildhorse) beruházó cégnek még honlapja sincsen, nemhogy a beruházásról nyilvánosan elérhető információja (a hatóság által elutasított környezeti hatásvizsgálaton kívül). Nincsenek nyilvános tanulmányok a projekt gazdaságosságáról vagy munkahelyteremtő hatásáról, csupán üres ígéretek a beruházó nyilatkozataiban. Nem ez a jövő! A korábbi uránbányászat öröksége ma is súlyos terheket jelent a környékre. A környezet- és egészségromboló hatások eltűntetésére a bányák rekultiválásának 30 milliárd forintos költsége és az uránbányászoknak kifizetett "halálpénz" se volt elég. A bányászat nyomai jelenleg is láthatóak, a mecseki források csak részben tértek vissza, a valamikori bányászok közül sokan idő előtt meghaltak. Bár néhányan nosztalgiával gondolnak vissza a bányászéletre, a 21. században már elfogadhatatlan, hogy a tisztességes megélhetés biztosítása ilyen mértékű egészség- és környezetkárosítással járjon.
Ha vetünk egy pillantást az urán piaci árának alakulására a nyolcvanas évek végétől kezdve, rögtön látszik, hogy a görbe finoman szólva sem egy unalmasan stabil nyersanyag képét rajzolja ki. Az urán tőzsdei árfolyama, dollár/fontban. Forrás: Seekingalpha Az ezredforduló után exponenciális növekedésbe lépett az árfolyam, hogy aztán egy 2007-os óriási kiugrás után korrigáljon, majd a 2011-es fukusimai atombaleset után tartósan csökkenő pályára álljon. A mai 20-25 dollár körüli (fontonkénti) ár ugyan nem történelmi mélypont (az 17 dollár), de nincs tőle nagyon messze, és a piacon gyakorlatilag senki sem számít arra, hogy érdemben emelkedni tudna. Miért és hogyan éri meg egyáltalán ilyen nyomott környezetben uránt bányászni? A világpiac egyik legnagyobb szereplője, a kanadai Cameco szeptember elején elég ütős választ adott erre a kérdésre, amikor bejelentette, hogy egészen addig nem nyit újra bányákat, sőt a korábbiak után akár újabbakat is bezárhat, ameddig az árfolyam nem emelkedik. Ilyen árak mellett a fejlett világban az uránt nem éri meg kitermelni, a Cameco és a hozzá hasonló cégek csak a meglévő szerződéses kötelezettségeiknek tesznek eleget, amikor ellátják fűtőanyaggal az atomerőműveket, de bővítésről szó sem lehet.
Mi Az Az Osztatlan Képzés, 2024 | Sitemap